Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története
Kell-e nekünk népszavazás? Az alaptörvényi megközelítés gyenge közvetlen demokratikus modellként írható le, amelyben a népszavazás nehezebben kezdeményezhető és nehezen vezet eredményre. Másként fogalmazva, alapvetően „parlamentbarát”, és kevéssé „alapjogbarát” megoldás. A kizárt tárgykörök vonatkozásában különösen egy dolgot emelnék ki kritikusan, az alkotmányozás és a népszavazás kapcsolatát. Az alaptörvényi megoldás teljesen kizárja az intézményes közvetlen demokráciát az alkotmányozó hatalom gyakorlásának folyamatából. Ez európai viszonylatban is egyedülálló, eddig az Alkotmánybíróság sem jutott el korábbi értelmezéseiben. Bármilyen társadalmi konzultáció vagy közvélemény-kutatás alkotmányilag irreleváns, nem helyettesítheti a széles körben alkalmazott28 intézményes megoldásokat. A rövid történelmi vázlatból talán jól látható, hogy az 1989-1990-es rendszerváltozási krédóhoz képest sok területen puhult, korlátozódott a közvetlen demokrácia. Az Alaptörvénynek határozottan konzervatív filozófiája van, miközben vitathatatlan, hogy alapjogként ismeri el a politikai részvételi jogokat. A népszavazásnak rendeltetésszerűen illeszkednie kell az alkotmányos demokrácia intézményeihez, mindenekelőtt a parlament hatásköréhez és több más alapelvhez. A mostani szigorú illesztést minden bizonnyal motiválta a 2000-es évek második felének népszavazási „cunamija” is. A harmadik népszavazási kodifikáció másik fontos dokumentuma az Nsztv. 3. E törvény visszatérni látszik az intézmény kódex-szintű szabályozásához: 102 §-ban és mintegy 50 címben mind az országos és helyi népszavazást, mind a népszavazási eljárás speciális eljárási szakaszait szabályozza. Első paragrafusa csupán annyit mond a Ve. 2-ről, hogy annak „Általános részét - az e törvényekben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell”. A népszavazási jog terjedelmes joganyag lett, a törvényalkotó beépítette a korábbi jogalkalmazói gyakorlatot, az Alkotmánybíróság és az OVB legfontosabb határozatait. A törvényalkotó kollektív joggá tette a népszavazási kezdeményezést: 28 Az 1778-as massachusettsi alkotmány feletti népszavazást követően számos állam népszavazással erősítette meg az alkotmányát, és alkalmazta a közvetlen demokrácia különböző intézményeit az alkotmányozásban. Bővebben lásd Pócza Kálmán: Alkotmányozási eljárások összehasonlító elemzése. In: Jakab András - Körösényi András: Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Politikatudományi és alkotmányjogi megközelítések. Budapest, 2012, 118-146. o. 32
