Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
_________ Kell-e nekünk népszavazás? „reformnak” mondott intézkedéssorozatot még idejében leállítani. Magyarország győzött!”203 „A többpénztáras rendszer bevezetésének feladása és az adóreform körüli, régóta húzódó viták aztán kiélezték a koalíciós partnerek közötti viszonyt, ami Horváth Ágnes egészségügyi miniszter felmentésének bejelentésekor vált a közvélemény számára is láthatóvá. A miniszterelnök e döntésére hivatkozva az SZDSZ március 31-én bejelentette, hogy április végén kilépnek a koalícióból, s így a népszavazás végül is a kormányzati együttműködés felbomlásához vezetett. Ez azonban, a Fidesz várakozásával ellentétben, nem járt együtt Gyurcsány Ferenc bukásával és az előrehozott választásokkal. Május elsejétől a szocialisták kisebbségben kormányoztak, s kísérletet tettek a „bársonyos reformok” politikájának megvalósítására, ám október elején, a globális pénzügyi krízis hatásainak hazai megjelenésekor ez a korszak is lezárult, és megkezdődött az intenzív válságkezelés időszaka.”204 A háromdíjas népszavazás történetéhez, a „cél” eléréséhez tartozik, hogy 2009. április 7-én 92 MSZP-s képviselő aláírásával az MSZP kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanság kimondását és új jelöltként Bajnai Gordon miniszterelnökké választását. 2009. április 14-én az Országgyűlés 204 szavazattal megválasztotta az új miniszterelnököt. A kormányváltás sajátos módja (a közel húsz lehetséges utód „keresgélése”, s az a tény, hogy maga a miniszterelnök írta alá és kezdeményezte az indítványt) külön alkotmányjogi tanulmány lehetne. Akkor és most is az volt a véleményem, hogy visszaélés-szerűen alkalmazták ezt az 1990-ben, német mintára, a stabilitás érdekében megálmodott konstruktív bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök azzal, hogy aláírta az indítványt, közjogi értelemben lemondott. Lemondás esetén egészen más az eljárás, ugyanis a köztársasági elnök jelöl miniszterelnököt, s a procedúra elvezethet a parlament feloszlatásáig. Meggyőződésem volt az is, hogy abban a sok szempontból válságos helyzetben mielőbb új választások kiírására, tiszta lapra lett volna szükség.205 203 Kubatov Gábor uo. 349. o. 204 Wiener György uo. 302. o. 205 Kukorelli István: Teljes bizonytalanság a kormányváltás körül. Kulcsár Anna interjúja. Magyar Nemzet, 2009. március 27., 4. o. A Magyar Nemzet tematikus számot szentelt 168
