Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
1 ____ Kell-e nekünk népszavazás? Az aláírások és az ívek ellenőrzését követően a három kérdésből álló népszavazás elrendelhető volt, ezt hatáskörében eljárva az Országgyűlés három határozatával megcselekedte.193 Az ügy átpolitizálódásából logikusan következett, hogy ezeket a határozatokat is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság viszonylag gyorsan, 2008. január 23-án - miután a kifogások új érveket nem fogalmaztak meg - mindhárom OGY-határozatot helybenhagyta, valamennyi kifogást megalapozatlannak ítélte meg.194 A határozatok jogerőssé válását követő napon Sólyom László köztársasági elnök 2008. március 9-ére tűzte ki a referendumot. Az államfő a törvényben biztosított legkorábbi időpontot választotta, döntését azzal indokolva, hogy ideje van már a két éve zajló kampány lezárásának.195 Az elhúzódó népszavazási kampány kemény és megosztó volt. A két nagy párt kampányának illusztrációjaként az alábbiakat idézném: „A Fidesz számára a népszavazás kampánya nem kizárólag, sőt nem elsősorban az adott politikai-társadalmi témákra történő voksolásról szólt. Másról, többről volt szó ugyanis. Ahogyan arra a kampány során alkalmazott stratégia rávilágított, mindenekelőtt motiválttá kívánták tenni, mobilizálni akarták a saját táborukhoz tartozó szavazópolgárokat, valódi politikai közösségben kívánták manifesztálni a kommunikáció szintjén már korábban megfogalmazott „új többséget”. Az ellenzék számára kedvező eredmény ugyanis - legalábbis a Fidesz álláspontja szerint - magában foglalhatta az előrehozott választások lehetőségét is. Mint ahogy azt taglaltuk, a párt kommunikációjának a 2006-os események óta ez volt az egyik alappillére, és minden más - politikailag fontos taktikai elem - ennek az elképzelésnek volt alárendelve.”196 Az MSZP kampányáról a következők olvashatóak: „Ilyen közéleti és politikai helyzetben a kampánynak nem lehetett racionális célja, hogy elérje a nem szavazatok győzelmét. Ehelyett a fókuszba egy ennél reálisabb és hosszabb távú politikai hatásokat is kiváltó cél került: a párt 193 109-111/2007. (XII. 19.) Országgyűlési határozatok. A határozatok a Magyar Közlöny 2007. évi 178. számában december 19-én jelentek meg. 194 5-7/2008. (I. 23.) AB-határozatok, ABH 2008, 113-150. o. 195 27-29/2008. (I. 24.) KE határozat Országos ügydöntő népszavazás elrendeléséről. Magyar Közlöny 11. szám, 2008. január 24. 196 Giró-Szász András-Héjj Dávid-Schultz Gábor: A Fidesz helyzete a magyar politikában - 2008. Ld. uo. 80. o. 164
