Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás? szabályozási koncepciónak az a magyarázata, hogy mindkét intézmény az Országgyűlés hatásköréhez képest ragadható meg, az Országgyűlés hatalmát korlátozza. A második alkotmányi szempont, hogy a kérdés ne ütközzön az Alkotmány 28/C § (5) bekezdésében felsorolt tiltott népszavazási tárgykörökbe. Ezekről a konkrét „tesztek” során részletesen szólunk. A törvényi szempontok közül lényeges a kérdés egyértelműségének vizsgálata. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Ha ezeknek a követelményeknek - a választópolgári és a jogalkotói egyértelműségnek - nem felel meg a kérdés, az OVB a hitelesítést megtagadta. Ugyancsak köteles volt megtagadni az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha az nem felelt meg a Ve.-ben foglalt követelményeknek. A Ve. 118. §-a pontosan körülírta az aláírásgyűjtő ív jogszabályi kellékeit. Az aláírásgyűjtő ív szerves része, központi eleme a kérdés, amely az ív „preambulumának” is tekinthető. Valamennyi ívet a népszavazásra feltett kérdéssel kell kezdeni. A hitelesítés fontos szempontja a konkrét kérdés és a választópolgár akaratnyilvánításának (aláírásának) kapcsolata. Ezért írta elő többek között a törvény, hogy az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Lényegében ugyanezeket a szempontokat vizsgálta jogorvoslati eljárása során az Alkotmánybíróság is. Az alkotmánybírósági vizsgálat tárgya - a kifogások alapján - az OVB határozatának jogszabályi megalapozottsága. Az Alkotmánybíróság mozgástere alkotmány védői szerepéből következően tágabb, mint az OVB jogalkalmazói pozíciója. Az Alkotmánybíróság döntéshozatala nem volt konkrét határidőkhöz kötve, döntését soron kívül, zárt ülésen hozta meg. A két intézmény viszonylatában és a jogalkalmazás során számos elvi problémát vetett fel a jelen ügyben is releváns jogalkalmazási szempont vizsgálata, nevezetesen az Alkotmányban szereplő anyagi jogi normák, az úgynevezett tiltott tárgykörök megítélése. Az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte az egyes, gyakrabban előforduló kizáró okokat és a kiszámíthatóság érdekében „teszteket” állított fel. A népszavazás alól kivett, tiltott tárgyak köre a parlamentarizmus történeti logikáját követi, és figyel az európai parlamenti demokráciákban is ismert megoldásokra. A parlamenti demokráciákban az alkotmányok általában védik a népszavazásokkal szemben 160
