Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

városkörnyéki községekről, a szakigazgatási szervek kettős alárendeltségének megszüntetéséről stb.

A közös tanácsok létrehozása a pártállami rendszer logikájából következően meglehetősen centralizáltan és kampányszerűen történt. A felülről végrehajtott területátszervezések során elfelejtették megkérdezni a községi közösségek lakosságát és számos indokolatlan egyesítés is történt. A racionalizálási jellegű átszervezésnek nem volt társadalompolitikai kontrollja. 1984. január 1-től egy új, városkörnyéki beosztásra tért át a magyar közigazgatás. A városkörzeteket többnyire térképek mellett, a lakosság véleményének ismerete nélkül rajzolták meg. A 139 városkörzetben szinte kivétel nélkül, mindenütt jelentkeztek olyan feszültségek, hogy egy-egy település nem oda kívánt tartozni. A városkörzeteket egyébként a megyehatárokon belül alakították ki, ez is feszültség forrása volt. A ’80-as évek második felében tetőztek tehát az állami-területi beosztásban felhalmozott feszültségek. Egyik ilyen tipikus konfliktus forrás volt a társközség-székhelyközség kapcsolata. Ezek óhatatlanul felvetették a népszavazás intézményének szükségességét. Miután a népfrontmozgalom kezdeményezte a népszavazás intézményének bevezetését, e konfliktusok ismeretében számos fórumon kiállt javaslata mellett. A HNF Országos Elnöksége Közjogi Bizottsága 1986. november 19-én „a közvetlen demokrácia intézményének fejlesztése, a helyi népszavazás bevezetésének lehetősége” címmel tartott vitát. Az ülés napirendjére tűzte a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által készített, a „Lakossági helyi szavazás” címet viselő anyagot és a hozzá mellékelt jogszabálytervezetet is. A Hivatal terve az volt, hogy törvényerejű rendelettel módosítaná a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényt és csak a helyi népszavazást intézményesítené. A Közjogi Bizottság és később a magasabb HNF testületek közös álláspontja három pontban foglalható össze:

az országos és a helyi népszavazás intézményét egy jogszabályban, együttesen kell szabályozni;- a szabályozás törvényi szintű legyen;

a Fővárosi Tanács is kapjon lehetőséget helyi népszavazás elrendelésére.

A politikai rendszer a pártállam korlátái szerint próbált választ adni ezekre a „lokális” felvetésekre, visszafogva a kezdeményezők radikálisabb elképzeléseit. Az MSZMP PB 1987. április 21-i állásfoglalása lényegében csak a helyi népszavazást tűrte meg, s törvény helyett egy tanácsi hivatali irányelv született a

15