Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon (például 69-70. §) függetlenül értelmezni. Az állampolgárság nemcsak alapjog, hanem a szuverenitás (terület, népesség, főhatalom) klasszikus alkotmányjogi intézménye, amely történetileg nem feltétlenül azonos az adott személy etnikai származásával. A népszavazás kezdeményezői szándékuk szerint nem az országhoz (az államhoz, államterülethez), hanem a nemzethez kívánják kötni az állampolgárság intézményét. Szándékuk nemességét nem vitatva, ez az elképzelés komoly alkotmányjogi problémákat vet fel.”160 Az Alkotmánybíróság tehát többségi határozattal zöld utat nyitott, elkezdődhetett a népszavazási aláírásgyűjtés. Az MVSZ 2004. július 2-án adta át az OVB-nek a 320498 aláírást tartalmazó kérdőíveket. Az aláírások ellenőrzése után az Országgyűlés a 2004. szeptember 13-i parlamenti ülésnapján hozott alábbi határozatával elrendelte az ügydöntő országos népszavazást: „82/2004. (IX. 15.) OGY-határozat országos népszavazás elrendeléséről Az Országgyűlés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései szerint megtárgyalta a Magyarok Világszövetsége által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, és arról a 2004. szeptember 13-i ülésén a következők szerint döntött: Az Országgyűlés az „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” kérdésben az országos ügydöntő népszavazást elrendeli. Az országos ügydöntő népszavazás költségvetése:- hagyományos papír alapú külképviseleti szavazás esetén a költség 2 902 653 ezer forint,- külképviseleti gépi szavazásnál a költség 3 368 986 ezer forint,- a külképviseleti szavazás nélkül a költség 2 658 953 ezer forint, 160 ABH 2004, 89-93. o. 143
