Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
i Kell-e nekünk népszavazás? és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. Cikkére utalva hangsúlyozza, hogy nem mindenfajta megkülönböztetés ellentétes az Egyezmény 5. Cikk 1. pontjával. Nem sérül az Egyezmény 5. Cikk 1. pontjában foglalt diszkrimináció-tilalom, ha a különbségtétel alapja valamely ésszerű és objektív ok, illetve nem egyezménysértő az indokolt, nem önkényes kedvezőbb bánásmód. A kommentár is megengedi tehát, hogy a részes államok más államok polgárait kedvezőbb feltételek mellett honosítsák, vagyis kedvezőbb bánásmódban részesítsék az állampolgárság elnyerésekor, ha annak ésszerű indoka van. Ésszerűnek minősül a kommentár alapján az, ha a részes állam a kedvezményes honosításhoz a nemzeti nyelv ismeretét követeli meg, ha születési helyhez köti az állampolgárság könnyített megszerzését, illetve, ha kedvezményesen honosítja az állampolgárának leszármazottját. A részes államok kedvezményesen honosíthatják más állam polgárait, így például az Európai Unió tagállamai rövidebb tartózkodási időt követelhetnek meg az uniós tagállamok állampolgárainak honosításakor, ez - fogalmaz a kommentár - állampolgárság alapján történő kedvezőbb bánásmódot jelent. Látható, hogy a kommentárban említett példák objektív jogi tények - ez jellemzi a konkrét nemzeti megoldásokat is -, amelyekhez képest az európai gyakorlatban eleddig alig ismert szubjektív alapú kedvezmény lenne a kérdésben szereplő nyilatkozattételhez kötött honosítási jogcím. 3. A határozat szerint ,,[a]z állampolgárság honosítással való megszerzésének a kérdésben szereplő, tervezett új esete az Szátv. és az Ápt. szabályaira épül”. Álláspontom szerint azonban ez a konkrét kérdésből nem következik. Ahogyan azt az 52/1997. (X. 14.) AB-határozat is hangsúlyozta, a közvetlen hatalomgyakorlás ugyan a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, de kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll. Ez azt jelenti, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás olyan eszköz a választópolgárok számára, amelynek segítségével elvonhatják a döntés jogát a törvényhozóktól, az Országgyűlés ugyanis az adott népszavazási kérdés tekintetében „végrehajtói szerepbe kerül”. [Lásd: 50/2001. (XI. 29.) AB-határozat, ABH 2001, 359, 381.] A népszavazást kezdeményezők az Alkotmány, a Ve. és az Nsztv. vonatkozó rendelkezéseinek a keretei között jogosultak olyan kérdés megfogalmazására, amelynek célja vagy eredménye valamely új törvény megalkotása, illetve hatályban lévő jogszabály módosítása, hatályon kívül helyezése. 140