Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás? egészségügyi juttatások azon alapelvén, hogy azok csakis járulék befizetése esetén járnak. Gyurcsány Ferenc logikája egyszerű: demagógiával növeljük az MSZP népszerűségét. A miniszterelnök mindent ennek rendelt alá, ugyanis választási legitimáció híján MSZP-n belüli súlya a közvélemény-kutatókon múlik. Szeme előtt ott lebeg a „23 millió román vendégmunkás” dicstelen, ám hatásos példája.”156 A népszavazást elemző tanulmányokból kis leegyszerűsítéssel jól kivehető, hogy a kormánypártok - élén a miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel - következetesen ellenezték, az ellenzék és a határon túli szervezetek bizonytalankodva hol ellenezték, hol támogatták a kérdést. A szomszédos, a kettős állampolgársággal érintett államok és Európa általában hallgatott. A kérdés egyébként minden nagyobb csinnadratta nélkül, az állampolgárságról szóló törvény módosításával megoldható lett volna, mint ahogy később meg is oldódott. A 2010. évi XLIV. törvény értelmében: kérelmére különös kedvezménnyel honosítható - az egyéb feltételek fennállása esetén - az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását és magyar nyelvtudását igazolja.157 Ezzel a magyar nemzet minden tagja előtt nyitva álló lehetőséggel lényegében a magyar nemzet közjogi újraegyesítése történt meg. Megjegyzendő, már a népszavazási procedúra alatt is törvényt módosító javaslatot nyújtott be az egyik ellenzéki párt, az MDF. 2. A népszavazással kapcsolatos döntések és jogi buktatók De térjünk vissza - kronologikus sorrendben - az eljárás kezdetéhez. Az MVSZ által 2003. szeptember 11-én benyújtott kezdeményezésről az OVB egyhangúlag döntött, zöld lámpát gyújtva a 116/2013. (IX. 18.) OVB-határozatában. íme a határozat: 156 Németh Zsolt: Kettős állampolgárság és nemzeti deficit. In: uo. 104-105. o. 157 A kedvezményes honosítás esetéről ld. Kisteleki Károly: Az állampolgárság fogalmának és jogi szabályozásának fejlődése. Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2011. 136
