Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon Az ötödik népszavazás: A 2004. december 5-i országos népszavazás (kettős állampolgárság, kórházprivatizáció) 1. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kezdeményezése A kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezést a Magyarok Világszövetsége (továbbiakban: MVSZ) 2003. szeptember 11-én nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A kezdeményezés sokakat váratlanul ért, határon innen és túl. A statustörvény (2001. évi LXII. tv.) nagyjában-egészében kielégítette a határon túli magyarok igényeit és a legtöbb közszereplő, a parlamenti ellenzék is, tisztában volt a kettős állampolgárság alkotmányjogilag problematikus jellegével, nemzetközi összefüggéseivel. A meglepetés annak ellenére érzékelhető volt, hogy az MVSZ régóta készült az „alanyi jogon járó állampolgárság” megadására, s erről tudott a magyar politikai elit is. Az MVSZ elnöke szerint a népszavazás kezdeményezésére kényszerítő főbb előzmények a következők voltak: „A Magyarok IV. Világkongresszusa 1996 májusában határozatba foglalta, hogy a magyar állampolgárságot még Magyarország EU-csatlakozása előtt alanyi jogon meg kell adni minden külhonban élő magyarnak, aki arra igényt tart, mert ellenkező esetben Magyarország EU-csatlakozását követően újból vasfüggöny választhat el magyart a magyartól. Ezt követően az MVSZ alapszabályának első feladatává tette a kettős állampolgárság ügyét. Már 1998 tavaszán választmányi határozat keretében kérte a külhonban élő magyarok magyar állampolgárságának alanyi jogon, kérelmükre történő visszaállítását. Ezt az indítványt a Horn-kormány söpörte le indulatosan az asztalról. Az MVSZ ekkor megvizsgáltatta a kettős és a többes állampolgárság kérdésének nemzetközi szabályozását. Az összehasonlító tanulmányokat, amelyek 133
