Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás? korlátozó, az arról való lemondást lehetővé tevő alkotmányos szabályokat stabilizálni illene (lásd lett alkotmány) és általános szabályokká tenni, kötelező népszavazási tárgyként minden ehhez hasonló népszavazásra. E megoldással az alkotmányozó hatalom elvonta a népszavazási eljárási rendben hatáskörrel bíró szervek (köztársasági elnök, OVB, Legfelsőbb Bíróság, Alkotmánybíróság) hatáskörét, kizárta a jogorvoslatokat. Nem véletlen, hogy többen indítványukkal az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. Az Alkotmánybírósághoz az alkotmányozó hatalom által választott alkotmányjogi megoldással összefüggésben számos indítvány érkezett. Az a megtiszteltetés ért, hogy az ügy előadó bírája lehettem, így élesebben emlékszem a teljes ülés vitáira, a testület hatásköri tehetetlenségére, az indítványozók igazságaira. Az indítványokat egyesítettük és a döntést soron kívüli eljárásban hoztuk meg három nappal a népszavazás előtt. Az alkotmánymódosító törvény ugyanis 2002. december 23-án lépett hatályba, ezt követően folyamatosan érkeztek az indítványok. Az indítványozók többek között kérték a népszavazás elhalasztását, a kérdés megváltoztatását, az alkotmánymódosító törvény megsemmisítését. Indokaik szerint a választópolgárok nem ismerhették meg a csatlakozási dokumentumokat, az alkotmánymódosítás felrúgta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. III. törvény és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény eljárási rendjét, továbbá a kérdés nem egyértelmű. Fontos kifogásuk volt, hogy nincs jogorvoslat biztosítva, így az alkotmánymódosítás „alkotmányellenes”. Talán éppen ez volt az első ügy a magyar közjogban, amelynek elbírálása során megszületett a ma már a szakirodalomban széles körben használt és vitatott „alkotmányellenes alkotmánymódosítás” fogalma. Az Alkotmánybíróság - korábbi gyakorlatához következetesen ragaszkodva - hatáskörének hiányát állapította meg, az Alkotmánybíróságnak nincs jogköre az alkotmány hatályos rendelkezésének megsemmisítésére. A teljes ülési vitában több javaslat is elhangzott, amely arra irányult, hogy jeleznünk kellene valamit az alkotmány védelme érdekében. Idézem a határozat végén található kompromisszumos szöveget, amely egy „ejnye-ejnye” erősségű ujjfelmutatásként értékelhető. Nem volt könnyű megfogalmazni a szöveget, mert a saját vélemény sokkal kritikusabb volt, de különvéleményt mégsem írhat az előadó bíró a „saját” határozatához és számomra is fontos volt az Alkotmánybíróság egységes fellépése. „Az Alkotmány változtatása az alkotmányozó hatalom felelősségi körébe tartozik. Az alkotmánymódosításnak az Amtv-ben alkalmazott sajátos módja 124
