Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás? Nemzetgyűlés népszavazást rendel el. A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a leadott szavazatok többsége támogatja.”136 Idézhetnénk tovább az európai tagállamok különböző alkotmányos megoldásait, ehelyett inkább megállapítjuk, hogy általános gyakorlattá vált - azokban az országokban is, ahol nincs kötelező előírás - a népszavazás megtartása az EU-csatlakozás előtt. Az alábbi két táblázat jól mutatja egyrészt az EU bővülését, az Európai Parlamenti választásokon részt vevő országok számát és a választás eredményét, továbbá ezzel összefüggésben az Európai Uniós csatlakozásról szóló népszavazásokat 1972-2003 között. 1. számú táblázat: az EU bővülési folyamata, Európai Parlamenti választások Évszám Résztvevő országok száma Az általános részvételi arány (%) 1979 9 62 1984 10 59 1989 12 58 1994 12 57 1999 15 50 2004 25 45,5 2009 27 43 2014 28 43 2019 27 43 Ami az első táblázatot illeti, amióta Európai Parlamenti választásokat tartanak (1979), a résztvevő országok száma a háromszorosára növekedett. A hatok Európája (1958-1972) 1973-ban bővült először az Egyesül Királysággal, Dániával és Írországgal, 1981-ben Görögországgal, majd 1986-ban Spanyolországgal és Portugáliával 12-re nőtt. Az Európai Unióról az általános vélemény szerint a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-i hatályba lépésével beszélhetünk. E szerződés után csatlakoztak az Unióhoz Ausztria, Finnország és Svédország (1995. január 1.). Mindhárom országban népszavazást tartottak a csatlakozást megelőzően 1994-ben. A nagy áttörést a közép-kelet-európai államok csatlakozása hozta el. A térség országai - összesen 12 - 1994-től fokozatosan adták be csatlakozási 136 Lásd szlovén alkotmány 3/A. cikk. (2) bekezdés. Uo. 979. o. 120
