Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon

Kell-e nekünk népszavazás?

aktus volt, amely jelentősen érintette - röviddel a Varsói Szerződés és az orosz csapatok kivonulása után - a katonailag függetlenné vált ország szuverenitását.

Az akkori külügyminiszter, Kovács László ellentétes véleményen volt:

„Ezzel szemben NATO-nak nincsenek nemzetek feletti döntési szervei, a NATO nem hoz többségi alapon mindenkire kötelező döntéseket. A NATO-ban csak azok a döntések kötelezőek minden tagállamra, amelyeket konszenzus alapján a tagállamok teljes egyetértésével hoznak. A NATO-nak nincsenek kényszerű döntései, ezért a NATO-tagság az ország szuverenitását semmilyen formában nem érinti.”126

E vélemény alkotmányjogilag erősen vitatható. A NATO-ba készülődés, az ország NATO-kompatibilissé tétele folyamatosan érintette az ország szuverenitását. Erről szólt a honvédelmi törvény és az alkotmánymódosítások sorozata, vagyis az elvárt „operativitás” elvének megvalósításáról. Hogyne érintené az ország szuverenitását például a fegyveres erők feletti rendelkezési jog átengedése, a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról szóló döntés? Gyarmati István írja még a NATO-tagság előtt a felkészülési folyamatról:

„A NATO-hoz való csatlakozásunkhoz szükséges jogszabályok megváltoztatása kiemelt jelentőségű feladat. A NATO természetesen nem szól bele abba, hogy az egyes tagállamok miként alakítják át jogrendszerüket, a szövetségnek a vállalt kötelezettségek teljesítése a fontos. Ebben az irányban az első lépést a Washingtoni Szerződés jóváhagyásához és a szövetségi együttműködéshez elengedhetetlenül fontos változtatások jelentik. Ezen a téren a legmagasabb szintű jogszabályoké az elsőbbség, vagyis az alkotmányé, a honvédelmi törvényé, a szolgálati törvényé, a biztonság- és védelempolitikai alapelveké, valamint a Békepartnerség Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról szóló országgyűlési határozaté. Az említett törvények módosításai a tavalyi évben csak részben teljesültek. 1998. december 22-én az Országgyűlés által elfogadott módosított honvédelmi törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaság védelmi képességének fenntartásában többek közt „a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít”. A törvény 5. e) paragrafusának módosítása a fegyveres erők feladatai közé sorolta a

126 Kovács László: Magyarország és a NATO-csatlakozás In: Collega I. évfolyam 6. szám, 1997. december 1., NATO-melléklet, Kiadja az Accursius Jogász Egylet, Pécs, 5. o.

114