Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... az „átruházás” szót, amely feltételezi a visszterhességet. További garanciális elemként értékelhető, hogy a termőföld nagyüzemi mezőgazdasági műve­lésre való alkalmatlanságát - az érdekelt tulajdonos (kezelő) kérelmére - a megyei, fővárosi földhivatal mint állami hatósági személy állapítja meg. Ezen túlmenően a Vhr. előírja, hogy a földek kijelölése során a vételárat a helyben kialakult forgalmi árnak megfelelően kell meghatározni. A tanácsi szervnek a kezelésében levő, állami tulajdonban álló, eladásra kerülő földeket pedig az eladónak meg kell hirdetnie a sajtó vagy más tájékoztató eszközök útján, ille­tőleg a helyben szokásos módon, és a jelentkezőket elő kell jegyeznie. Bár ezek a „garanciális elemek” sem mondhatók tökéletesnek és kijátsz- hatatlannak, mégis jelentenek egyfajta biztonságot, melyek abba az irányba mutatnak, hogy az állami vagyon ezen részét csak az értéküknek megfelelően lehet eladni. Kérdés, ha ezt a szabályozási környezetet ki tudták alakítani a magánerőből beépíthető építési telkekre, a nagyüzemi mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan termőföldekre és a korábban említett házingatlanokra, akkor miért nem tudták kiterjeszteni a Földtörvény által szabályozott teljes állami ingatlanvagyonra? Ez a részletszabályozás is azt a teóriát erősíti tehát, hogy az állami ingatlanvagyon túlnyomó többségét jelentő föld és egyéb in­gatlan átruházásának szabályozását tudatosan határozták meg, a felvázoltak szerinti korlátok nélkül. 1. példa: A „Mammut” nagyvállalat, az általa több mint 10 éve kezelt, épü­letet is tartalmazó nagy értékű belterületi ingatlant a Magyar Szocialista Munkáspárt által alapított vállalkozásra ruházza át 1,- Ft, azaz egy forintért. Az árat a felek kölcsönösen határozták meg. Az adásvételhez a kezelő en­gedélyt az alapító szervtől nem kért, az ingatlan valós értékének meghatá­rozására nem került sor. Az „adásvétel” a Földtörvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján, va­lamint a 32/1969. Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése és a 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján megfelel az 1989. június 30-ig hatályos jogszabályoknak. 2. példa: A Hazafias Népfront kezelésében van egy lakóingatlannak nem minősülő állami ingatlan, melyet a kezelő elajándékoz a Kommunisták If­júsági Szövetségének. Az átruházás a Földtörvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján megfelel az 1989. június 30-ig hatályos jogszabályoknak. 97

Next

/
Thumbnails
Contents