Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... kijelenthető, hogy a társadalmi szervezet jogalanyként történő szerepeltetése, kezelői joggal való felruházása, illetve ennek megtartása továbbra is jelentős problémaként azonosítható az állami vagyon védelme szempontjából. A kezelői jog tartalma A vizsgálat tárgyát képező téma szempontjából alapvető fontosságú a törvényi szintű szabályozás megalkotásának vizsgálatakor az állami vagyon kezelésére vonatkozó jogok és kötelezettségek górcső alá vétele. A földjogi kódex erre egy tömör és rövid választ ad, amelyhez azonban több (leginkább korlátozó vagy pontosító) kiegészítés társul. A törvény 13. §-a a következőképpen fogalmaz: „A kezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.” A megfogalmazást megvizsgálva szembetűnő, hogy az RÍ. meghatározását megfordítva már nemcsak akkor engedi meg az ingatlan elidegenítését, ha arra külön jogszabály felhatalmazást ad, hanem megengedőbb módon akkor tiltja csak az elidegenítést és egyéb tulajdonosi jogosultságok gyakorlását, ha azt jogszabály kifejezetten tiltja. A „mindent tilos, kivéve, amit szabad”-elvet tehát a „mindent szabad, kivéve, amit a jogszabály tilt”-elv váltja fel. Mivel azonban a vizsgált időszakban - a korábban már említett 32/1969. Korm. rendeletet kivéve - egészen 1989 közepéig nem létezett olyan jogszabály, amely bármilyen korlátozást vagy tiltást jelentett volna e tekintetben, ezért majdhogynem a „mindent szabad”-elv érvényesülhetett jogszabályi szinten. A tulajdonjog átruházása A tulajdonjogi részjogosultságok közül talán a legerősebbnek a tulajdon tárgyával való rendelkezés mondható. Nem véletlen, hogy erre vonatkozóan külön részletszabályokat állapít meg a törvény a következőképpen: „15. § (1) A kezelő a kezelésében álló ingatlan tulajdonjogát a) a különleges rendeltetésű föld kivételével szövetkezetre és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra, továbbá b) a különleges rendeltetésű föld és a termőföld kivételével társadalmi szervezetre átruházhatja. házingatlanok kivételével - tulajdonképpen szabadon rendelkezhetett az állami ingatlan vagyonnal. 95
