Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
A cselekvés fél éve rendeltetésszerű használatát, illetve hasznosítását, fenntartását és karbantartását, a rendeltetésszerű használatot meg nem változtató átalakítását, valamint a közterhek viselését kell érteni.” A jogalkotó a kezelőnek tehát a rendelkezésijogot nem, azonban a tulajdonjogi részjogosítványok másik két elemét, a használat és hasznok szedésének, valamint a birtoklásnak a jogát (igaz ez utóbbit csak implicit módon) adja át. Ez a kezelői jog tulajdonképpen a haszonkölcsön intézményéhez áll a legközelebb, azonban elmondható, hogy jelentős vagyoni értéket képvisel a kezelő szervezet számára. A második vizsgálandó szempont, hogy mely szervezeteket ruházza fel a jogalkotó a kezelési jog lehetőségével. Erre a 2. § (1) bekezdése ad választ: „Az állami ingatlanokat az államhatalmi és államigazgatási szervek, állami intézetek és intézmények, állami vállalatok (üzemek), valamint társadalmi szervezetek kezelik”. Már első olvasatra is feltűnik, hogy a társadalmi szervezel4 nem illik a felsorolásba. Míg ugyanis a lista többi szereplője vonatkozásában valamilyen módon levezethető az állami tulajdonlás, alapítás, közvetlen irányítás, addig a társadalmi szervezet esetében - legalábbis elvi szinten - ez nem mutatható ki. Mai fogalmi rendszerben talán az államháztartási körbe tartozó szervezetek vagy az általuk irányított, fenntartott intézmények megfogalmazás közelít a leginkább az előbbi körhöz. A társadalmi szervezettel azonban az állami vagyon kezelésébe olyan szervezeti kört von be a jogalkotó, amely nem az állam mint jogi személy része. A kezelői jog a gazdasági életben, a számvitelben az immateriális javak között, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként értékelhető és mutatandó ki. Mivel a jogszabály a kezelői jog piaci értékének meghatározásáról - azaz hogy a kezelői jog megszerzéséért ellenérték járna - nem rendelkezik, ezért feltételezhető és feltételezendő, hogy a vagyoni jog ingyenesen került a társadalmi szervezetekhez is. Amennyiben ez nem kapcsolódik valamilyen, a kezelő által nyújtott ellenszolgáltatáshoz, úgy joggal feltételezhető a jogalkotó 4 A társadalmi szervezet pontos meghatározása az ’50-es évek jogi környezetében nagyon nehéz. A Rendelet maga nem határozza meg a társadalmi szervezet fogalmát és nem is hivatkozik más jogforrásra. A polgári törvénykönyv csak 1959-ben kerül megalkotásra, ehhez hasonló átfogó, a polgári jogviszonyokat szabályozó jogszabály nem áll rendelkezésre ebben az időben. Ami elérhető ebben a témában, az a RÍ. végrehajtási rendeletének (az állami ingatlanvagyon kezelése, nyilvántartása és forgalma tárgyában hozott 6231-8/1951. (IV. 24.) PM rendelet) egy hevenyészett meghatározása: 2. § (1) bekezdése: „társadalmi szervezet: Függetlenségi Népfront [sic!], az ebbe tömörült politikai pártok, a tömegszervezetek stb.” 86
