Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... az MDF vezetőségének még reagálnia kellene, ez a lehetőség a nyilatkozat lezárásával meghiúsulna.72 Lugossy László filmrendező és Jeszenszky Géza történész a „tárgyalási feltételek” megfogalmazást kifogásolta. Mindketten azt javasolták: a „tárgyalási feltételeket” és a célokat, a rövid távú, gyakorlati politizálást és a maximális, elvi programot különítsék el egymástól. 3 Czakó Gábor ezzel szemben fontosnak nevezte, hogy az MDF ne engedjen semmiben, mert a „falurombolási program” visszavonása önmagában nem jelenti a helyzet megoldását, a korábbi jogsértések ezáltal nem szentesíthetők.74 A hivatalos nyilatkozatban végül hangsúlyosabban jelent meg a találkozó értelmezése, és annak bírálata, hogy Grósz Károly az erdélyi magyar kisebbség nyomorúságos helyzetét az európai emberi jogi fórumok helyett ismét a „kétoldalú kapcsolatok” tárgykörébe utalta: „A magyar főtitkár-kormányfő nemcsak hogy olyan visszafordíthatatlan hatású ügyben veszítette el szituációs esélyét, mint amilyen a román kormány falurombolási tervének leállítása, de történelmi készületlenségével és elvtársiaskodó stílusával még legalizálta is a diktátort. A fojtogató légkörben ablakot nyitott neki. Levegőhöz juttatta, s ettől kezdve morális követelései kisszerű alkudozások szintjére estek vissza. Árucsere-forgalomról s turisztikáról tárgyalni akkor, amikor a romániai magyar nemzetiség fuldoklóként küzd életéért, végzetes és bűnös taktikázás. A magyarság ügye évtizedek óta csak az utóbbi időben hangolódhatott ismét össze az emberiség egyetemes érdekeivel és céljaival. A megnövekedett nemzetközi figyelem és rokonszenv légkörében Grósz Károlynak sem oka, sem joga nem volt ahhoz, hogy a magyar-román viszályt kiszakítsa az egyetemes érdekek köréből, és kizárólag román-magyar ellentétté fokozza le. S ezt is úgy, hogy a hamis alapon nyugvó szövetségi hűséget előrébbvalónak tekintse, mint a romániai magyarságért érzett felelősséget.”75 Szerződés Politikai Tanácskozó Testület - N. Z.j következő ülésén a magyar küldöttség szóvá fogja tenni ezzel kapcsolatos álláspontját. Ez új színt jelzett a külpolitikában” - írja Földes György. In: Földes György: Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1956-1989. Budapest, Napvilág-Politikatörténeti Intézet, 2007, 430-431. 72 Vigh Károly felszólalása. In: Uo., [92-95.] 94. 73 Lugossy László felszólalása. In: Uo., [89-92.] 91.; Jeszenszky Géza felszólalása. In: Uo., [99-103.] 103. A végleges nyilatkozatban a felsoroltak „Tárgyalási célok és feltételek” cím alatt jelentek meg. Az MDF nyilatkozata..., i. m., 11. 74 Czakó Gábor felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [95-98.] 96. 75 A Magyar Demokrata Fórum nyilatkozata az aradi Grósz—Ceauşescu találkozóról, 1988. szeptember 3. Hitel, 1988/3., 11. 39
