Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
A cselekvés fél éve a kérdést, mint a többi hozzászóló: úgy vélte, egy olyan gumifogalom, amely mindenki számára mást jelent, nem lehet egy politikai mozgalom egyesítő ereje. Nem a baloldaliság egyfajta megnyilvánulása zavarta tehát - az MDF- et első hozzászólásában ő maga is középmozgalomként definiálta, amelynek a klasszikus liberalizmus, a népi mozgalom, a kereszténydemokrácia és a polgári radikalizmus mellett a szociáldemokrata tradíció kritikus vállalására is szüksége van. Hasonlóan radikális ellenző véleményt fogalmazott meg a fent idézett Glatz Árpád. Bár az elvek szépek, a tény az: „szocializmus” és „demokrácia” az elmúlt évtizedekben sehol sem létezett egymás mellett, hol egyik, hol másik - a „demokratikus szocializmus” így fából vaskarika, a „szocialista” kifejezés a „demokrácia” előtt pedig fosztóképzőként funkcionál. Glatz - Kiss Gy. Csaba fent idézett véleményével egybecsengő módon - a hatalom által felállított gondolati keretekkel való szakításra szólított fel: „Miért akarunk úgy gondolkodni, mint a kormányunk, akiknek nincs más dolguk, mint valahol a hatalmukat megtartani?”50 A „szocializmus” fogalmának tisztázatlanságát erősítette meg Czakó Gábor felszólalása is. Ha az ’56-os munkástanácsok modelljét, Bibó István vagy a népiek téziseit, a vegyes tulajdont értjük alatta, az ellen a résztvevők közül aligha lett volna bárkinek kifogása. Sőt, ha „a szocializmuson mi azt értjük, hogy mi rendelkezhetünk az országgal és az ország tulajdonával, [...] akkor azt hiszem, hogy a szocializmus kritériumát a legmesszebb menőkig teljesítettük olyan fokon, amilyen fokon ebben az országban még sosem valósult meg”.51 Jeszenszky Géza vetette fel a kérdés taktikai alapú megközelítését: bár nyíltan nem foglalt állást a „szocializmus” alapítólevélbe foglalása mellett vagy ellen, azt elmondta: a gesztus hazai és nemzetközi kontextusát, megítélését egyaránt vizsgálni kell. Lehetséges ugyanis - fejtette ki hogy nemcsak a 50 Glatz Árpád felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, 123-124. 51 Czakó Gábor felszólalása. Uo., [95-98.] 98. Az Alapítólevél mindezekkel egybecsengő megállapítása szerint: „Az államosított gazdaságot a gazdaság társadalmasításával kell felváltani.”^ Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele. (1988. szeptember 3.). In: Dokumentumok..., i. m., 107. Bíró Zoltán mindezt bővebben kifejtve a ŐSC-nek azt mondta: a Fórum az állami tulajdon fölépített misztifikációját le kívánja bontani, ám ez nem jelenti azt, hogy a magántulajdon misztifikációját szeretné felépíteni helyette, „...egy újszerű mértékű állami tulajdont, egy ennél lényegesen kiterjedtebb magántulajdont, olyasfajta gazdaságot, ami talán egy kicsit a dán, vagy skandináv típusú szövetkezeti gazdálkodás felé vinne. Tehát az önkéntesség alapján létrejött szövetkezés felé.” BBC-interjú Bíró Zoltánnal a Magyar Demokrata Fórum megalakulásáról. (London, 1988. 09. 05.) In: Jegyzőkönyv 1988, 171. 32
