Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... iránt és valószínűleg mások is így vannak ezzel, hiszen annyiféle manipuláció maszatolta be ezt a fogalmat, hogy azért nem merem egyből közös nevezőként használni. Abban az értelemben, hogy az egyén és a közösség olyan harmóniáját akarjuk a társadalomban, amely sem Nyugaton, sem Keleten ez idáig még nem valósult meg, ebben valószínűleg mindnyájan elkötelezettek vagyunk [kiemelés tőlem - N. Z.].’43 A szocializmusról alkotott kép persze intenzíven változott 1988 szeptemberéig. Az 1988. január 30-ai, az országgyűlés és a képviseleti demokrácia kérdéseit körüljáró első Jurta-fórum után elfogadott nyilatkozat az általános lakiteleki állásponttal egybehangzóan megállapította: „Társadalmunkban súlyos politikai válság van. A feszültségek növekedése elkerülhetetlen a szocializmus politikai rendszerének mélyreható reformja nélkül.” A konkrét javaslatokat a fórum „a szocialista politikai rendszer demokratikus reformja érdekében” fogalmazta meg.44 1988 szeptemberére a politikai helyzet jelentős változása természetesen e kérdés alakulására is rávetítette árnyékát. A nyilvánosság tereinek érezhető kitágulása egyre több irányú vélemény kifejtését tette lehetővé - növekvő gyakorisággal jelenhettek meg az eddig kizárólagosnak és megváltoztathatatlannak vélt rendszeren kívüli gondolatok is. Mindemellett a hatalmon kívüli szereplőknek immár - merthogy a játéktérbe belépve óhatatlanul politikai szereplővé is váltak - egy-egy gesztus hasznosságát is mérlegelniük kellett a különböző döntések meghozatala során. A vita így természetesen nemcsak arról szólt már, amit egy évvel korábban Fekete Gyula érzékletesen kifejtett - azaz, hogy az egyes emberek elkötelezettek a „maguk 43 Fekete Gyula felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1987, [8-10.] 8. Fontos megállapítani ugyanakkor azt is, hogy mindezek ellenére a „szocializmus” kifejezés sehogy se került be a Lakiteleki Nyilatkozat szövegébe. A Bihari Mihály-féle hármasságból is csak két fogalom jelent meg benne: „A fórumot a résztvevők nyitottnak képzelik, egyszerre demokratikus és nemzeti szelleműnek.” In: Lakiteleki Nyilatkozat. In: Jegyzőkönyv 1987, [177-178.] 178. 44 Érdekes és a későbbi viták szempontjából talán figyelemreméltó körülmény, hogy az első nyilatkozattervezetben még szerepelt a „demokratikus szocializmus” fogalma, amelynek elvei alapján a politikai rendszert át kell alakítani, hogy az lehetővé tegye „a nép részvételét a hatalom gyakorlásában és a hatalmi szervek tényleges ellenőrzésében”. A végső, több ponton lerövidített nyilatkozat ehelyett a „szocialista politikai rendszer demokratikus reformja” kifejezést használja - ami határozott különbséget, elmozdulást jelez az első változathoz képest. In: A Magyar Demokrata Fórum 1988. január 30-ai tanácskozására készített nyilatkozattervezet és nyilatkozat. (1988. január 30.). Dokumentumok... i. m. 2017, 36-39. 29
