Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum és a független szervezetek kapcsolatához (1988-1989)
Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum... a szövetségeseket, akikkel sikerre vihetik elképzeléseiket. A Magyar Demokrata Fórum esetében ez egyfajta megtisztuláshoz vezetett, hiszen az integráló szervezetből kiléptek azok, akik politikai vízióikat az újonnan alakult képződmények valamelyikében vélték felismerni. Az MDF vezetőségében el kellett dönteni, hogy milyen politikai közösségek felé tesznek szövetségesi, kapcsolatteremtő lépéseket. 1989 elejére egyre inkább láthatóvá vált, hogy a szocialista rendszer gyakorlata zsákutcába torkollott. Mind a gazdasági válság, mind a politikai megosztottság, amely a hatalmon lévő párt vezetését is szétfeszítette, kikényszerítette, hogy párbeszéd induljon meg a hivatalos szervezetek és az ellenzéki erők között. A kérdés az lett, kik üljenek a tárgyalóasztal mellett. A Pozsgay Imre által 1989. január végén, az 1956-os népfelkelés és szabadságharc minősítéséről szóló bejelentése a szocialistákat két táborra szakította. A konzervatívok Grósz Károly, a reformerek Pozsgay Imre mögött sorakoztak fel. Ez nem azt jelentette, hogy a konzervatívok körében ne lett volna készség és szándék a politikai reformok bevezetésére, ám annak módjában már ellentétes volt a két fél véleménye. Az MSZMP KB az 1989. februári ülésén még áthidalta az ellentéteket és egységes maradt. Ha 1989 elején fel is merült ellenzéki oldalon, hogy a változtatásról való tárgyalásokat a hatalmon lévő párt reformerőivel tudják elkezdeni, ám annak realitása március elejére megszűnt. A rendszerkritikus oldalon, az ellenzéki szervezetek közül egyedül az MDF rendelkezett vidéken is széles körű ismertséggel, szervezettséggel, illetve konkrét, saját politikai elképzeléssel a többpártrendszerű demokráciába történő átmenet formájáról. Javaslatuk új alkotmány elkészítése volt, melyből kikerül az egypártrendszer monopóliuma, érvényesülnek a plurális demokrácia elvei, s amely alapján valódi demokratikus, többpártrendszerű választások tarthatók Magyarországon. A nemzeti demokraták az új Alkotmány megalkotását egy demokratikus választás alapján létre hívandó Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatkörébe utalták. Az alkotmányozást 1989 tavaszán, a demokratikus választást 1989 kora őszén javasolták lebonyolítani. A válság megoldására, a gazdasági katasztrófa elkerülésére ez az ütemezés megfelelőnek látszott az MSZMP és az egyre inkább függetlenedő kormány számára is, ám az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összetételétől tartottak egy korai választás estén. Az M DF befolyása erősebbnek tetszett annál, semmint azt szabad választásokon megmérettetni szerették volna. Az MSZMP tehát nem választás, hanem az MDF-fel való kétoldalú egyeztetés, az egypártrendszer keretei közötti megegyezés alapján képzelte el az átalakítás folyamatát. 207
