Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum és a független szervezetek kapcsolatához (1988-1989)

A cselekvés fél éve

parlamentarizmus elvét tiszteletben tartva demokrácia keretein belül képzelte el a monolit rendszer lebontását, és helytelenítette utcára vinni a követeléseket és az embereket, mivel a rendszer erőszakszervezetei az őket irányító hatalom utasítása szerint lehetetlenné tették a tiltakozó megmozdulásokat, leginkább veszélynek tették ki magukat azok, akik így próbálták érzéseiket kifejezni. Az MDF az Országgyűlés és a rendszerkritikai erők közös fellépésétől remélte a megoldást, és nem utcai megmozdulásoktól. Intő példa lehetett volna a lengyelországi tüntetések véres megtorlása. A két módszer és felfogás már 1988 elején is élesen elvált egymástól."

1988. március 30-án megalakult a Fidesz, egy olyan szervezetként, mely a fiatalok körében kínált politikai alternatívát. Figyelmet érdemlő, hogy a Fidesz megalakulását követően az MDF azonnal politikai szolidaritásáról biztosította az új szervezetet, és 10 ezer forintos támogatást is átadtak nekik. Az MDF-szervezők már április 19-én kiadtak egy nyilatkozatot a Fidesz céljainak elismeréséről, és mindvégig kiálltak a fiatal demokraták védelmében. „A Fidesz megalakulása és alkotmányos keretek között való működésének szándékának bejelentése az utóbbi idők legnagyobb jelentőségű, legtisztább formájú reformeseménye. Végre valódi akarat! Végre egy, az ifjú szívekből kipattanó nemes és tiszta szándék!”11 12 - írták nyilatkozatukban.

1988 nyarán az MDF olyan megmozdulást szervezett, amely évtizedekre a legnagyobb jelentőségű eseménnyé vált. Június 27-ére, a Hősök terére hirdették meg a romániai falurombolás elleni demonstrációt; a békés és valódi tiltakozást, melynek társszervezői voltak az Erdélyt Védő Magyar- országi Független Bizottság, a Magyar Demokrata Fórum, a Klubtanács, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Széchenyi Kaszinó Hagyományőrző és Művelődési Társaság, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a Bibó István Szakkollégium, a Veres Péter Társaság, a Szabó Dezső Emlékbizottság, a Forráskor és az Erdély Művészetéért Alapítvány. A demonstráción több mint százezer ember tett hitet az összefogás, a nemzeti sorskérdések megoldásának elkötelezettsége mellett.

11 Részletesen lásd: Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ? Rendszerváltó Archívum. 2017/1., 16.

12 Pünkösdi Árpád: Szeplőtelen fogantatás. Budapest, Népszabadság könyvek, 2005, 319.

204