Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Kávássy János: Adalékok Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet magyarországi tevékenységéhez (1986-1990)
Kávássy János: Adalékok... végrehajtóiként jelenhessenek meg. Az Egyesült Államok elnökének budapesti látogatása, pontosabban az, amit George Bush Magyarországon nyilvánosan és zárt ajtók mögött elmondott, egyrészt megerősít(h)ette őket abban, hogy mind percepcióik, mind reakcióik helyesek; másrészt érzékelték, hogy az új adminisztráció dinamikus kelet-európai szerepvállalása jelentős mozgástérbővülés mellett sem zárja ki őket, mint partnert. Természetesen ezt korábban is remélhették, de csak a kétoldalú megbeszélések, illetve azok pozitív washingtoni visszhangja birtokában tudhatták. Nehéz nem észrevenni, hogy az 1989. március 15-22-30-án- informálisan, formálisan és bejelentetten - nyolc ellenzéki szervezet által megalapított Ellenzéki Kerekasztal (EKA) bevonásával 1989. június 13-án meginduló Nemzeti Kerekasztal (NEKA) tárgyalásai érdemivé 1989. augusztus-szeptemberére váltak. Ez utóbbiban fontos szerepe lehetett annak is, hogy - itt a Bush-látogatás magyar tapasztalatainak perspektívája csak tovább tágult - a párt- és kormányvezetés legfelsőbb szintjén tudták, Gorbacsovék hajlandóak a Vörös Hadsereg teljes magyarországi kivonására. A teljes magyarországi szovjet csapatkivonásról már Németh Miklós 1989. márciusi moszkvai tárgyalásai során (más források szerint majd más alkalommal áprilisban) elvi megállapodás született, ezt azonban szovjet kérésre a megbeszélésekről készített feljegyzésben nem rögzítették, illetve Gorbacsov nyomására titokban tartották.66 Az MSZMP innentől még inkább a változások aktív részesévé válva igyekezett azokat saját jövőbeni érdekeinek megfelelően alakítani, irányítani. Mindez azonban - visszakanyarodva itt vizsgálódásunk konkrét tárgyához - szöges ellentétben állt azzal, ahogy Mark Palmer Magyarország jövőjére tekintett, akart, lévén ő az SZDSZ és a Fidesz képében megjelenő liberális demokrácia győzelmét, s a kommunista vezetés bukását, de legalábbis totális háttérbe szorulását akarta. Palmer akarata azonban innentől mind kevesebb befolyással volt az eseményekre, még akkor is, ha aktív és nyílt szerepvállalása a magyar belpolitikában mit sem csökkent. Ennek számos oka volt, ezek közül néhányat ragadok most ki. Egyrészt, a Bush-látogatás idején a nagyköveti 66 A teljes csapatkivonásról szóló érdemi megbeszélésekre Nyers Rezső és Grósz Károly 1989. július 24-25-ei moszkvai látogatása alatt került sor. Nyers ott és akkor kérte szovjet tárgyalópartnereit, hogy erősítsék meg e korábbi megállapodást, illetve gondolják végig a szovjet csapatok további megvalósítását, valamint, hogy hozzák is nyilvánosságra azt. Gorbacsov ugyan egyetértett, de saját helyzete miatt a nyilvánossággal kapcsolatban óvatosabb volt, ehhez képes Nyers már a repülőn hazafelé azt jelezte, a részleges kivonást teljes kivonulás követheti. A Horn. Baráth: i. m., 147. 185
