Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... biztosították.7 A magyar állampártban és a nagypolitikában zajló változások szintén abba az irányba mutattak, hogy megérett az idő a továbblépésre. 1988 májusában rendkívüli pártértekezleten váltották le az első titkári pozícióból Kádár Jánost, és szeptemberre már az egyesülési és gyülekezési törvény elfogadása is napirenden volt. „Arról van szó, hogy annak a lebegő állapotnak, amely egy évig tartott, úgy véltük, ideje véget vetni. Szükség van egy nagyobb fokú szervezettségre, elsősorban azért, mert a Magyar Demokrata Fórum hívei [...] úgy érezték nagyon sokan, hogy szívesen lennének tagjai valaminek, szívesen tartoznának szorosabban valami olyan mozgalomhoz, amelyet elfogadnak, egyetértenek vele, és amelyben esetleg dolgozni is szeretnének”8 - idézzük ismét Bíró Zoltánt, immár 1988 szeptemberéből. Az elfogadott Alapítólevél az MDF iránt növekvő érdeklődéssel, a résztvevők körének bővülésével és a megnövekedett igényekkel indokolta a feladatok tisztázását, „független magyar mozgalom” létrehozását.9 A dokumentum hangsúlyos megállapítással kezdődik: „A magyar társadalom a nyolcvanas évek végére eljutott az önálló társadalomszervezés kiáltó hiányának a felismeréséig.” Az MDF jellegét, feladatait, céljait és alapelveit tisztázó dokumentum világossá tette: a mozgalom a nemzet elidegeníthetetlen részének tartja az ország határain kívül rekedt magyar közösségeket, elődeinek „a magyar történelmi hagyományokat és mozgalmakat (elsősorban a reformkori eszméket)” tekinti. Az Alapítólevél hitet tett az államosított gazdaság társadalmasított gazdasággal való felváltása mellett, és kellően buzdító jellegű, patetikus mondatokkal zárult: „A Magyar Demokrata Fórum tagjai sorába hívjuk mindazokat, akik az Alapítólevélben foglaltakkal egyetértenek. Mindazokat, akik az ország és a magyarság válságos helyzetében átérzik és magukra vállalják azt a felelősséget, amit 7 Az MDF szervezői - főleg Bárki Éva Máriának köszönhetően, aki a magyar kisebbségek ügyében a Fórum külföldi képviseletét vállalta - levelet juttattak el az erdélyi magyarság helyzetéről többek között II. János Pál pápának, Kurt Waldheim osztrák elnöknek, Frank Vranitzky kancellárnak és Alois Mock kancellár-helyettesnek, valamint Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszternek. Christopher J. Dodd amerikai szenátorral elsősorban munkatársa, Veress Bulcsú segítségével vették fel a kapcsolatot. In: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Szerk.: Riba András László, Szekér Nóra. Lakitelek, Antológia, 2017, 66-69., 78-81., 83-86., 88-92. 8 Bíró Zoltán felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, [15-24.] 16. 9 A Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele. (1988. szeptember 3.) Dokumentumok..., i. m., [103-108.] 104. 17
