Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Bevezető

A cselekvés fél éve személye azonban mérhetetlen indulatot gerjesztett, mintegy előre jelezve a későbbi választási kampány brutalitását. Az alacsony részvételi arány miatt sikertelennek bizonyult első választási fordulót követően a belvárosban tömegesen került be postaládákba egy géppel írt röplap az alábbi szöveggel: „Ne támogassátok Tamás Gáspár Miklóst! Marad­jatok távol az urnáktól. Az SZDSZ és Tamás Gáspár Miklós idegen hatalmak, az USA és Izrael ügynökei. Még csak leráztuk a szovjet igát! Nem akarunk az USA és Izrael gyarmatává válni! Tamás Gáspár Miklós volt román állampolgár, zsidó! Semmi köze Magyarországhoz! Idegen hatalmakat képvisel! Honfitár­saink! Álljunk ellent a Szabad Demokraták propagandájának! Hazug szólamai­nak! Magyarok vagyunk - magyar pártot támogassunk! Elég volt a külföldi rabigából! Nem kérünk Bushból és Samirból! Nem kérünk nemzeti érdekeink kiárusításából - az SZDSZ-böl és a FIDESZ-böl! V. kerületiek a Hazáért”5 Az állambiztonsági szolgálatok 1989. december 15-én „Rágalmazó” fedő­névvel dossziét nyitottak az ügy kivizsgálására. December 18-án Fehérvári László rendőrhadnagy felkereste Tamás Gáspár Miklóst, és javasolta neki, hogy tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy a vizsgálat elindulhasson. Igaz, időközben az államvédelem már elkezdte a röplap keletkezésének felderítését. Kazinczay Gusztáv belügyi rendőrszázados szakvéleménye szerint kö­zösség elleni izgatás vádjával kezdeményezhetett az államvédelem vizsgálatot. Az írógéppel írt röplap elemzése kapcsán egy szakértő megállapította, hogy ugyanazon írógéppel több röplap is készült már, melyeken a „Hűséges Magyar Kommunisták Pártja” aláírás szerepelt. Megállapították, hogy az ANTARES típusú írógépen készült irat gépírója tanult gépírást, a nyelvész szakértő sze­rint 60 év körüli férfi volt, aki vélhetőleg az apparátus tagja volt. Kizárták, hogy köze lenne az Államvédelmi Hatóság valamelyik tagjához, leginkább a Münnich Ferenc Társaságot gyanították a röplap szerzője és terjesztése hát­terében. A dossziét 1990. január 4-én már le is zárták további vizsgálódás nélkül. Hozzá kell tennünk, hogy talán nem véletlenül, hiszen január 5-én tartotta meg azt a sajtótájékoztatóját az SZDSZ és a Fidesz, melyen a Végvári József államvédelemnél szolgáló őrnagy információi alapján megszerzett do­kumentumokkal igazolták, hogy az állambiztonsági szolgálatok - a törvényi korlátozások ellenére - továbbra is titkos nyomozásokat folytattak az ellenzéki személyekkel szemben. „Rágalmazó” fedőnevű ügy dossziéja. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.5. 0-20039, 5. 12

Next

/
Thumbnails
Contents