Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése az Országgyűlésben Az 1989-es időközi választások a sajtó tükrében
A cselekvés fél éve választások után két nappal részt vett az MDF elnökségi ülésén, és úgy értékelte megválasztásának okait, hogy: „Gödöllő előnyös helyzetben volt Cser- venkáné visszahívásával. [...] Minden gyűlésen csak nemzetben és országban tudott fellépni és ezt megértették az emberek.”62 Sikerét még a változásoknak is tulajdonította: „Azok az emberek pedig, akik rám szavaztak, valójában a rendszerváltozást szorgalmazták, s ebben az én személyemnek nincs különösebb jelentősége.”63 Győzelmét az SZDSZ kibővített országos tanácsülésén is üdvözölték. Körösfői László így értékelte az eredményt: „...nyíltan a szemembe mondták, hogy emberileg, szakmailag, erkölcsileg semmi kifogásuk nincs ellenem, a legszívesebben rám szavaznának, de nem teszik, mert az MSZMP-t képviselem. [...] nem én vesztettem, hanem a párt.”64 Gödöllő esetében később a közvélemény-kutatást végző cégek azzal magyarázták az egyértelmű ellenzéki sikert, hogy ott volt a leghosszabb a kampány és a legjobban előkészített a választás.65 Kecskemét A városban azért vált szükségessé az időközi választás kiírása, mert az 1985-ben megválasztott képviselő, Kosa Antal 1988-ban elhunyt. A helyére behívott pótképviselő, Molnár Frigyes elfoglalta a helyét, azonban 1989 tavaszán lemondott, majd ő is elhunyt. így képviselet nélkül maradt a város. Itt 5 jelölt versengett a mandátumért: dr. Debreczeni József, a Katona József Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, akit az MDF támogatott; dr. Kiss István szociológus, tanár, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága és a MADISZ66 közös jelöltje; Varga László református lelkész, a Hazafias 62 RLA MDF korai időszakának iratai, 1.4.3.1.2. Elnökségi ülések 1989, 8. doboz, 159. ő. e. Jegyzőkönyv az MDF Országos Elnökségi Üléséről, 1989. 07. 24. 63 Magyar Nemzet, 1989. augusztus 7., 5. 64 Népszabadság, 1989. október 4., 8. 65 Bőhm: i. m., 465. 66 A Kiss Istvánt támogató MADISZ nincs kapcsolatban az 1944-ben létrehozott Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel, ami egy ifjúságot tömörítő, népfrontos alapon létrejött tömegszervezet volt. A kecskeméti MADISZ az 1989. március 31-én megalakult Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetségének volt tagszervezete. Az ekkor létrejött MADISZ célja a következő volt: „Az új szervezet a most formálódó, szövetségi elven felépülő országos ifjúsági mozgalom egyik tagszervezeteként kíván tevékenykedni.” Népszabadság, 1989. április 1., 6.
