Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése az Országgyűlésben Az 1989-es időközi választások a sajtó tükrében
Marschal Adrienn: A független szervezetek megjelenése... Az ülések politikusabbá válásához elsősorban Király Zoltán felszólalásai járultak hozzá; megszűnőben voltak az addigi egyhangú szavazások, mivel több előre be nem jelentett hozzászólásával több képviselőt is a maga véleménye mellé tudott állítani a kormányzati állásponttal szemben, illetve interpellációival és az azokra adott válaszok érvanyagának cáfolatával a kormányzati munka sematikusságát is igazolni tudta. Az ellenzéki képviselők számának növekedésével a viták tovább élénkültek. A társadalomban zajló folyamatok és az új pártok, politikai csoportok politikai tevékenységének eredményeként 1989-ben már kérdésessé vált a parlament legitimitása, felvetődött, hogy nem képviseli a nemzet teljességét, s több szervezet az Országgyűlés feloszlatását, a Magyar Demokrata Fórum pedig alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kezdeményezte. A politika iránti felfokozódott érdeklődés eredményeként 1989. január 12-étől úja megjelent az először 1848-ban kiadott Országgyűlési Tudósítások című alkalmi kiadvány.7 Független szervezetek megalakulása, párttá alakulása 1988-ban nemcsak az országos politikában történtek változások, hanem a civil társadalom is egyre nyíltabban szerveződött. Sorra alakultak az egyesületek és a későbbi politikai pártok elődei. Legitimitásukat az ekkor készülő és a következő évben elfogadott 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról és az 1989. évi XXXIII, törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról teremtette meg, melyek 1989. január 24-én, illetve 1989. október 30-án léptek hatályba.8 A szervezetek közismertté válását az ünnepeken tartott demonstrációk és tüntetések segítették, így az 1988. június 27-ei Erdély-demonstráció, valamint az 1989 nyarán és őszén tartott bős-nagymarosi vízerőmű elleni tiltakozások, és az 1989. március 15-ei ellenzéki megemlékezések. A létrejött szervezetek száma több mint 100 volt, közülük 66-ot jegyeztek be.9 Ekkor alakult meg az a hat szervezet is, melyek két évvel később, az 7 Az Országgyűlési Tudósítások - hasonlóan Kossuth Lajos 1848-as kiadványához - lapengedély nélkül került forgalomba. Az elődje mintáját követő kézírást imitáló lap felelős szerkesztője Ruttner György ügyvéd volt. A kiadvány az ülésszak napjain jelent meg 32 oldalon B/3 formátumban. 8 https://uj.jogtar.hu (Utolsó letöltés: 2019. 14. 08.) 9 Kiss József: Többpártrendszer Magyarországon, In: A többpártrendszer kialakulása Magyarországon 1985-1991, Szerk.: Bihari Mihály, Budapest, Kossuth, 1992. 201. Az ekkor megalakult szervezetek bemutatására több kiadvány is kísérletet tett, az egyik 113
