Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... értékbecslésének előírásával. Előír továbbá a rendelet olyan forgalmi értékeket is, amelynél alacsonyabb árat nem lehet meghatározni egy lakóingatlan eladásakor (pl. ha a házingatlant kívülálló vásárolja meg beköltözhető állapotban, akkor a vételár a helyi forgalmi érték teljes összege kell, hogy legyen, ettől eltérni nem lehet!). 2. Törvény mondta ki azt, hogy a társadalmi működés szempontjából talán leglényegesebb jog, a tulajdonjog viszonylagos. Nem, vagy nemcsak a tulajdonos rendelkezhet ugyanis teljes körűen az adott ingatlannal, sőt a tulajdonos önként ad, illetve kell, hogy adjon felhatalmazást a kezelőnek, hogy a kezelésében lévő vagyontárgy felett szabadon vagy kis megkötésekkel rendelkezhessen. Mint már korábban is megfogalmaztam, a szabályozási körben mai szemmel nézve „idegen testként” jelenik meg a társadalmi szervezet. Az ugyanis természetesnek mondható jogállami keretek között, hogy a közpénzből alapított állami szervek, intézmények és társaságok valamilyen módon használhatják, hasznosíthatják az állami ingatlan vagyont. Ezek ugyanis mindannyian közfeladat ellátására jöttek létre, azaz a „köz” érdekében fejtik ki tevékenységüket, melyhez az állam biztosítja a megfelelő erőforrásokat. Ez az elvárás nem jogállami keretek között is fennállhatna, azonban - ahogy korábban már utaltam rá - a gyakorlat nem mindig ezt igazolta. A társadalmi szervezetek a civil társadalom önálló szerveződéseinek kifejeződéseként jelennek meg napjainkban, amelyek az államtól függetlenül fejtik ki tevékenységüket, így főszabályként az állami vagyonból való részesedésük sem indokolható. Mindezt a szocializmus időszakára vetítve megállapítható, hogy - hasonlóan az állami szervek pártérdekeknek való alávetéséhez - a társadalmi szervezetek is az állampárti rendszer egy elemeként a szocialista érdekek szolgálatában vagy azoknak nem ártva látták el tevékenységüket. Természetesen nem lehet a társadalmi szervezeteket egy kalap alá venni, nem lehet az állampárthoz való kötődésüket és súlyukat azonosnak értékelni, azonban vélelmezhető, hogy a fajsúlyos és a párthoz szorosan kötődő társadalmi szervezetek nagyobb ingatlanvagyonhoz férhettek hozzá, mint a csekély súllyal és lazább kötődéssel rendelkezők. Fontos jelzés és visszaigazolás egyben, hogy a kezelői jog ilyen módon való szabályozását 1989. június 30-i hatállyal törölték el a földjogi kódexből, 109
