Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon

Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... vagyoni értékű jogoknak, a kezelői jognak is van kimutatható és a számviteli nyilvántartásokban szereplő értéke, ezért ennek ingyenes átadása a számvitel szintjén is jelentős értékkülönbözetet idézhet elő. Nem kell tehát a vagyon tulajdonjogának is átkerülnie az új szereplő részére ahhoz, hogy tényleges vagyonvesztésről, illetve az államot ért kárról lehessen beszélni. Ezek a problémák megint csak azt az érzetet keltik az emberben, hogy mintha tudatosan olyan kiskapuk és szabályozási lyukak kerültek volna beépítésre a törvénybe, amelyek a szabályos, átlátható, tiszta helyzetek elkerülését szol­gálták, illetve megalapozták volna. 3. példa: A „Rinocérosz Vállalat” a kezelésében lévő állami ingatlan kezelési jogát vissztehermentesen átruházza a „Szocialistákért Egyesület” számára (természetesen írásbeli megállapodás alapján). A Szocialistákért Egyesület a kezelt ingatlan kezelői jogát 1 hónap elteltével 1 millió forintért átruházza a Vasöntöde Vállalatra. Az átruházások a Földtörvény 17. § (1) bekezdése alapján megfelelnek az 1989. június 30-ig hatályos jogszabályoknak. A kezelői jog megszűnése A kezelői jog megszűnését a Földtörvény 18. §-a szabályozza a következő­képpen: Ftv. 18. § (1) A kezelői jog megszűnik, ha a) a kezelő az ingatlan tulajdonjogát vagy a kezelői jogát átruházza, b) hatósági határozat jogszabályban meghatározott esetben visszavonja, c) a kezelő megszüntetése vagy átszervezése (szervezeti egységének át­csatolása) esetén a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv visszavonja. (2) A kezelői jog hatósági határozattal történő visszavonása esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kezelőt a kezelői jogért kártalanítás illeti meg. (3) A kártalanítást a kezelői jog visszavonásáról szóló határozatban kell megállapítani. A határozatnak a kártalanítás összegére vonatkozó rendelke­zése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. (4) Az a fél, aki a kártalanítási összeget sérelmesnek tartja, a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül az ellenérdekű fél ellen indított perben a bíróságtól kérheti a kártalanítási összeg módosítását. 99

Next

/
Thumbnails
Contents