Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság - belülről
A Társaság - belülről alapokon nyugvó és a 20. század igényeinek megfelelő Alaptörvényt. A programnyilatkozat szövege úgy szólt: „Új Alaptörvény összegezze a személyes, az állampolgári és a politikai szabadságjogokat hazánkban." A demokratikus többpártrendszer igénye ebben az időben már megfelelt az ellenzéki és általános társadalmi közhangulatnak. Az „önkormányzó Magyarországot” jelszó mögött ott volt Bajcsy-Zsi- linszky Endrének az önkormányzatiság mindenekfelettiségéről szóló számos tanulmánya és cikke, amelyben az ezeréves magyar történelemhez és a régi önkormányzati gondolathoz való visszatérést szorgalmazta. A törvénytelenségek kivizsgálását követelő 15. pont nem szólt konkrétan a kommunista bűnösök felelősségre vonásáról, ám jól érzékelhető, hogy a kommunista önkény teljes elutasításáról, a törvénytelenségek érvényes hatásainak felszámolásáról és az áldozatok teljeskörü rehabilitációjáról volt szó. Ennél többet ebben az időben nem lehetett követelni. Azóta is sokat vitatott kérdés, hogy helyes volt-e a termelőszövetkezetek gyors lebontása és felszámolása. A Társaság az ésszerű kompromisszum alapján gondolkodott, amikor azt mondta, hogy létre kell hozni az önkéntes szövetkezés változatos formáit, az életképtelen szövetkezeteket viszont meg kell szüntetni. Az életképes szövetkezeteket - a demokratikus önkormányzat alapján - megfelelő pénzügyi szabályozókkal gazdaságosan kell működtetni, beleértve a közösségi és egyéni művelés alatt álló földek arányának megváltoztatását. A „korszerű környezetvédelmet!" igen időszerű követelés volt, kiegészítve „a természeti és anyagi javak pazarlásának megszüntetését" igénylő mondattal. Kardinális jelentőségű, manapság is legfőbb stratégiai célnak számító követelés volt ,,a magyarság tragikus fogyásának megállítása". E pont kimondta azt is, hogy „meg kell teremteni a munka- és létbiztonság, és az anyagi gyarapodás lehetőségét" A szociálpolitika követelése ebben az időben világosan megjelenő szociális vagy jóléti állam eszméjébe illeszkedett. Erről így szólt a szöveg: „az állam szavatolja a szociális ellátások legkisebb mértékét, amely mellett emberhez méltó élet biztosítható. Gondoskodjon ezen értékek megőrzéséről." A program igényelte a költségvetési és az adórendszer átalakítását. „A mai nemzetellenes, családellenes, gyermekellenes, kultúraellenes teljesítményrendszer helyett teljesítményre ösztönző, a társadalmat arányosan terhelő, a műszaki fejlődést segítő közteherviselés átfogó rendszerét kell kialakítani" - írta a 28. pont. 83
