Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
„Göröngyös úton.. teljes vagyonkimutatás nyilvánosságra hozatalára, amit a tárgyalófelek közösen vettek tudomásul.67 A Bajcsy-Zsilinszky Társaság vezetősége javaslattal fordult a Nemzeti Kerekasztal tárgyalófeleihez azért, hogy a politikai megegyezésről szóló okmány szeptember 18-ai aláírása után megfeneklett gazdasági és szociális kérdésekben zajló tárgyalások kimozdíthatok legyenek a holtpontról. Ezért készült a Tárgyalási stratégiai és módszertani javaslat című dokumentum. A javaslat indoka elsőrendűen az volt, hogy a gazdasági-szociális kérdéskörben való helybenjárás a nemzet jövője számára rendkívüli veszélyeket hordoz. 1989 novemberében a Magyar Demokrata Fórum közleményében azt szorgalmazta, hogy december 11-ével oszlassa fel magát az Országgyűlés, és ettől számított három hónap múlva, azaz 1990. március 11-én egyidejűleg tartsák meg a képviselő-választásokat és a köztársaságielnök-választást. Ezen a sajtótájékoztatón jelentette be Csengey Dénes az MDF választási szövetségre lépését a Bajcsy-Zsilinszky Társasággal. 1989 decemberének első napjaiban figyelemreméltó közlemény jelent meg Állásfoglalás a Dunáért címmel, amelyben az aláírók a következőket követelték: A dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szerződés módosításokról csak a szabad parlamenti választások után létrejövő kormányok tárgyaljanak, és addig építkezés ne folyjék. 2. Az október 31. óta történtek nyilvánosságra hozatalát. 3. Azonnali teljeskörű állapotfelmérést az elkészített létesítmények valódi helyzetéről. 4. A Számvevőszék elsőfeladataként vizsgálja felül a vízügyi ágazat tevékenységét, ennek részeként a vízlépcső építkezés pénzügyi vonatkozásait. 5. A szükséges szervezeti és személyi változtatásokat.” Az aláírók között első helyen találjuk a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot, de ott van valójában valamennyi fontosabb ellenzéki szervezet és a Magyar Szocialista Párt is. Az 1989. december 20-án a Társaság által szervezett rendezvény tulajdonképpen a majd két évvel később elfogadott, a büntetőjogi felelősségre vonás tárgyában elfogadott ún. „igazságtételi törvény” előzményeihez tartozott. A híradás szerint: „Az ülésen szóba került, hogy büntetőjogi úton felelősségre kell vonni mindazokat a gazdasági és politikai vezetőket, akiket büntetőjogi felelősség terhel, de a korábbi privilégizált helyzetüknél fogva se büntetőeljárás 67 Uo. Emlékeztetnem kell az erőszakos visszarendeződés nevű albizottságban is kifejtett nézetünkre, amely szerint a munkásőrséget jogutód nélkül meg kell szüntetni. Emlékezetem szerint ezt a nézetet a középszintű tárgyalásokon is a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselte. 50
