Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Bajcsy-Zsilinszky Endre
„Göröngyös úton.. Politikai pályájának jelentős fordulata az 1935-ös év, amikor az országgyűlési választások idején pártszövetségre lépett az októbristákkal és a polgári radikálisokkal. Gömbös kíméletlen csendőrterrorral megakadályozta, hogy a tarpai választókerület képviselője legyen. Válaszul leköszönt vitézi rangjáról, majd a demokratikus ellenzéki erők tömörítése érdekében 1936-ban pártja fuzionált a Független Kisgazdapárttal. 1939-ben Tarpán már ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője. Publicisztikai tevékenységét akkor a Független Magyarország c. hétfői lap főszerkesztői tisztében, valamint a Magyarország c. napilap hasábjain végzi. Idejében felismerte, hogy a német veszéllyel szemben szükség van a Duna menti kis népek összefogására. Ezért 1940 februárjában Belgrádba utazott és vezető jugoszláv államférfiakkal tárgyalt a baráti együttműködésről. A második világháború időszakában parlamenti felszólalásaiban, cikkeiben és memorandumaiban bátran támadta a magyar kormányok német elkötelezettségű kül- és a valódi földreformot halogató, nem eléggé szociális belpolitikáját. Harcolt Magyarország háborúból való kilépése érdekében, és követelte a magyar fegyveres erők 1942-es délvidéki tömegmészárlásáért felelősök szigorú megbüntetését. 1941 karácsonyán cikket írt a Népszavába, főszerkesztője lett a Szabad Szónak, a népi írók politikai hetilapjának. 1942-ben bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába és részt vett a március 15-i háborúellenes tömegtüntetés megszervezésében. Kapcsolatba került a szociáldemokrata és kommunista párt képviselőivel, a történeti magyar alkotmányosság jegyében kiállt a politikai és származási okokból üldözöttek védelmében, tanúvallomást tett Schönherz Zoltán perében. 1943 júliusában a Kisgazdapárt háborúellenes és demokratikus újjászületést valló programjának szerkesztője. A polgári politikusok közül egyedül ő jutott el az országvédő fegyveres ellenállási harc vállalásáig. 1944. március 19-én fegyverrel fogadta a lakásába hatoló Gestapo embereit, akik csak heves tűzharc után tudták sebesülten őrizetbe venni. Lakatos Géza kormánya 1944. október 11-én kikérte a Gestapótól, majd október 15-én szabadon bocsátotta. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), a Békepárt (1944 szeptemberétől Kommunista Párt/KP), a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), a legitimisták egy csoportja és a Nemzeti Parasztpárt által alkotott Magyar Front felkérésére 1944. november elején a németellenes fegyveres ellenállási mozgalom megszervezésére hivatott Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnöke lett. A Magyar Front célja volt a háborúból való kiugrás elérése (ennek érdekében tárgyaltak Horthy Miklóssal is), a moszkvai előzetes fegyverszünetben foglalt, 344
