Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
„Göröngyös úton.. megpecsételődött az önkényuralmi bűnösök felelősségre vonásának ügye. A döntést a jogtudomány számos képviselője alkotmánysértőnek, mások olyan politikai döntésnek tekintetik, amelynek meghozatalára nem volt joga az Alkotmánybíróságnak. 1992. szeptember 18. Mosonmagyaróvári lakosok - KDNP-s politikusok és szakértők segítségével - feljelentést tesznek az 1956-os helybeli sortüz állítólagos vezénylői ellen. A nyomozást a Győri Katonai Ügyészség vezetője - elévülésre hivatkozva - megtagadja, döntését a katonai főügyész megerősíti. Kizárva a büntetőeljárást, az ügyészség „ténymegállapító” vizsgálatot indít. 1992. szeptember 29. Zétényi Zsolt új indítványokat terjeszt elő. 1992. október 12. Bogdán Emil, dr. Fekete Gyula és Zétényi Zsolt MDF- es képviselők feljelentést tesznek a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettesek ellen 1956-os háborús bűncselekmények miatt (elsősorban a szovjet csapatok behívóira, az akkori állami és pártvezetőkre és a megtorlások irányítóira céloznak a feljelentésben). A nyomozás megindul, de csak az irattanulmányozásig jut el. 1992. október 30. Elkészül a kormány igazságtételi tervezete. 1992. november 4. Megfogalmazzák a KDNP törvényjavaslatát az „1956. október 23-át követő időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények büntethetőségéről”. Ennek alapján az 1963. április 3-ig elkövetett súlyosabb bűncselekmények (gyilkosság, kínzás, deportálás) büntethetővé és elévülhetetlenné válnának. A javaslatot a parlament napirendre veszi, a vitát is elkezdi, de végszavazásra nem kerül sor. A dr. Gáspár Miklós által előterjesztett törvényjavaslat elakadt a parlamenti útvesztőkben. Ugyanerre a sorsra jutottak a tényfeltáró bizottságok felállításáról szóló, több irányból javasolt indítványok is: Speidl Zoltán és Székelyhídi László (MDF) fent idézett javaslata; Böröcz István és Oláh Sándor (FKgP) indítványa az 1949 és 1990 közötti időszak politikai, gazdasági és kormányzati tevékenységének feltárása ügyében. 1993. február 16. Eljárásjogi törvény és országgyűlési állásfoglalás születik. Az Országgyűlés két döntést hoz, elfogadja a szeptember 29-én előterjesztett Zétényi-féle javaslatokat. Törvényt fogad el, amely szerint nem a nyomozóhatóság, hanem a bíróság hatáskörébe került volna az elévülés elbírálása, összhangban az egyidejűleg elfogadott országgyűlési állásfoglalással. Ez az állásfoglalás értelmezést ad az elévülésről oly módon, hogy kimondja: a bűnüldözés szándékos elmulasztása - a jogállami elvek megsértésével - az elévülés nyugvását jelenti. Különös tekintettel volt a pártközpont és nyomában a Legfőbb Ügyészség és Belügyminisztérium által kiadott, 336
