Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)

Mellékletek

„Göröngyös úton.. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság (Ismertető) . .bármennyire is bizonytalan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagylelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatalmasabb erőkkel szemben is, egy évezredes nagy nemzeti küldetésért és az emberi szabadságért..." "Az önmagunkhoz és önkormányzati,demokratikus életformáinkhoz való hűsé­günk mint Ararát hegye kell, hogy kinyúljon a legszörnyűbb özönvíz hullámai közül is..." ”A szabad és független magyar nemzet minden tagja szabad és egyenlő jogú, részese a nemzet szabadságának, szuveneritásának és önkormányzatának, de történelmi feladatainak és kötelességeinek is." Kiadja: Bajcsy-Zsilinszky Társaság, Budapest 1367. Pf. 88.' I. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság 1986. májusában alakult meg, névadója szüle­tésének 100. évfordulóján, először Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság né­ven. (Mostani elnevezését 1989. december 1-i közgyűlésén határozták el.) A működést cngedélyezők, a politika képviselői valószínűleg úgy gondolták, hogy a szervezet egyike lesz a már működő néhány kulturális-hagyományőrző, - s ennek kapcsán óvatosan politizáló - baráti körnek. Ha ezt gondolták, tévedtek. A társaság kezdettől ellenzéki, egyenes, bátor fellé­pésével, nyitottságával, az ellenzékiség gerinces .vállalásával adott sajátos színt az akkor még nem éppen változatos politikai színképnek. Már első rendezvényeire meghívott népi-nemzeti beállítottságú*közéleti embereket ugyanúgy, mint a "sza- mizdatosok" demokratikus ellenzék néven szereplő csoportjának számos tagját. Ily módon hallgatói, a viták résztvevői, tanúi lehettek többek között Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Csőri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Fekete Gyula, Mécs Imre, Rácz Sándor emlékezetes szereplésének, sok más nevezetes rendezvényről nem szólva. 1988. június 15-én a Társaság tartotta az első nyilvános megemlékezést az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, valamint a forradalom kivégzett mártírjairól, köztük Nagy Imréről és társairól. Vezető szerepet vállalva részt vettünk az 1988. június 27-i erdélyi tüntetésen, amely - ma már bizonyosan tudjuk - elősegítette a romániai önkényuralom épületének összeomlását. 1 314

Next

/
Thumbnails
Contents