Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
A Társaság rendezvényei... 1987 Az 1987-es esztendőt a „fordulat évének” tekinthetjük: ebben az évben átlendült a társadalom egy olyan holtponton, amely után az események, a politikai folyamatok felgyorsulása következett, egészen a független, demokratikus Magyarország létrejöttéig. Az év során kezdtek megerősödni azok a szervezetek, amelyek tevékenyen, az önszerveződés jegyében részt kértek az ország sorsának alakításában, az értelmiségi lelkiismeret megszólaltatásában. 1987. szeptember 27-én (hivatalosan 1988. szeptember 3-án) megalakult a Magyar Demokrata Fórum - amely után a később jelentősebbé váló, direkt politikai szerveződések is kibontakoztak. E tekintetben ígéretes előzmények álltak rendelkezésre. Ilyen volt a Rakpart Klub, amely a Béketanács égisze alatt működő Béke Klub utódaként jött létre 1981 végén, 1982 elején, a szó szoros értelmében klub jelleggel - hierarchizált szervezet, nyilvántartott tagság, választott vezetőség nélkül. Tagsága három nagy kérdéskör iránt érdeklődött: a piacgazdaság kialakításának feltételei, a népben-nemzetben gondolkodás és az ország demokratikus, pluralista berendezkedése iránti igénye. Az ELTE Természet- védelmi Klubja szintén 1983-ban alakult. A Duna Kör mint országos társadalmi szervezet jogi személyiséggel 1984-ben alakult meg. Tevékenységét olyan nevek fémjelezték, mint Vargha János biológus-újságíró, Vitt László mérnök, Szekfü András szociológus, Borsos Béla biológus. Az Inconnu Független Művészcsoport már 1978-ban létrejött, Molnár Tamás, Bokros Péter, Philipp Tibor és mások tagságával, „Konfrontálj, dokumentálj, hozz nyilvánosságra” programmal. Ezek a szervezetek ugyanakkor elsőrendűen mégsem közvetlen politikai fórumok voltak, talán a Rakpart Klub kivételével. Az 1987-es évre tehető a Széchenyi Kaszinó Hagyományőrző és Művelődési Társaskör megalakulása, elnöke dr. Fodor István régész, főtitkára a nagy szervezőképességű Debreczeni Dóra könyvtáros volt. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaságnak ebben a történelmi közegben kellett színt vallania és a maga arculatát megmutatnia. Egyfelől legfontosabb feladatának tekintette a névadó szellemi, politikai hagyatékának ápolását, ugyanakkor tevékenyen, nyíltan, szókimondóan, felelősségteljesen kivette részét a magyar közélet demokratikus megújulásért folyó küzdelméből. Amint Vigh Károly - egy későbbi írásában - megállapította: „olyan politikai műhely óhajtunk lenni, amelyben Zsilinszky szellemi és politikai örökségére 29
