Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
Mellékletek MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság vezetősége Morvái László elnök, dr. Zétényi Zsolt ügyvezető titkár 1068 Budapest, Gorkij-fasor 8/b. I. 17. Tisztelt Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság! Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban az Országgyűlés Külügyi Bizottságához és személyesen nekem intézett levelűket koszónom. Nagyra értékeljük, hogy Önök - a magyar társadalom más képviselőihez hasonlóan - aggodalmat és felelősséget éreznek a romániai magyar nemzetiség sorsának alakulása iránt, s ennek alapján konkrét elképzeléseket, javaslatokat is megfogalmaznak. A tömegtájékoztatási eszközökből bizonyára Önök előtt is ismeretes a magyar politikai vezetésnek az aradi főtitkári találkozóval, az azt követő bukaresti KB-titkári megbeszélésekkel kapcsolatos értékelése, illetve a magyar-román viszony javítására irányuló álláspontja. Ezekből az is kitűnik, hogy bár viszonyunk problémáit elsősorban kétoldalú alapon próbáljuk rendezni, szükség esetén nem zárjuk ki nemzetközi fórumok igénybevételének lehetőségét sem. Tájékoztatásul közlöm, hogy levelükben foglalt elgondolásaik egy részét a kormány által elfogadott intézkedési terv már rögzíti, más részét az elvi magyar álláspont megvalósítását célzó egyéb elképzelések tartalmazzák. Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1988. október 10. Tisztelettel és üdvözlettel: dr. Szűrös Mátyás az MSZMP KB titkára az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Megjegyzés: 1988. szeptemberi értesítőnkben kózólt levelünkre válasz Visszaemlékezés Gyimesi Jenó Balázs vagyok, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság alapító tagja és elnökhelyettese Emlékezem, hogy 1985. év nyarán a Hungária kávéházban asztaltársaságunkban élénk vita kerekedett a magyar sorskérdésekről, többek kozott az ellenállásról. Egy régi cserkésztiszt barátom Bajcsy-Zsilinszky Endre mártlromságát, gerinces magyar helytállását emlegette. Egyedüli, a legizgalmasabb magyar ellenállónak nevezte. Itt fogamzott meg bennünk a gondolat, hogy asztaltársaságunkból, Mi akik még hús-vér alakjában ismerhettük őt, szellemiségét, eszméit és céljait testközelben szívhattuk magunkba, megalakítjuk a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot Legyen a magyar a jövőben gerinces és ne hagyja magát tömegesen Irtani, erőszakkal, fegyveresen idegen érdekek szolgálatába kényszeríteni, és lágerekbe, a biztos halálba tereltetni. Pár nap múlva Bizottságot alakítottunk és küldöttként Gyimesi Jenő. Morvay László. Szabó Lajos felkerestük a Magyar Hazafias Népfront Elnökségét, ahol kemény szavakkal előadtuk kérésünket és követelésünket, hogy történelmünknek a huszadik században a legnagyobb, halhatatlanságra rendeltetett mártírjának századik születésnapját, évfordulóját a magyar nemzethez méltóan országosan megünnepelhessük. Az Elnökségnek előadtuk, hogy az elsó parlamenti választás után mind a háromezer magyar községben lelkesen utcát neveztek el Bajcsy Zsilinszky Endréről. Szobrának Budapesten való felavatására országos gyűjtést rendeztek, de azután zavarba ejtően mélyen elfeledkeztek róla. Se megemlékezés, se szoboravatás még most sem a századik születése napján?! II Határozón felelősségrevonó kérdésünkre és követelésünkre feltették felénk a kérdést.....Csak nem akarjátok meqdönteni a rendszert?' Nagy lendületűnkben azt feleltük: .... do igenl" A bekövetkezett dermedt csend után hozzátettük, hogy sajnos gyengék és öregek vagyunk hozzál Ezzel füligérő mosollyal feloldódott a feszültség és jóváhagyóén megkaptuk az engedélyt a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szervezéséhez, megalakításához. Elzarándokoltunk századik születésnapján Tarpára a sírjához, ahol Futó Dezső barátunk engedély nélkül megemlékezést tartott harang zúgás mellett, hogy ne halljuk a szónok szavait. Társaságunk ezóta negyedik évéé). Névadónk szobrát is felavattuk, és részt veszünk minden hazafias közérdekű kérdés felkarolásában. Gerincesen harcolunk névadónkhoz méltóan, mert még egynémelyikünk fültanúként emlékezhet azokra a nagyszerű beszélgetésekre, amelyek Zilahy Lajos „Híd" cimú lapjának szerkesztőségében Bajcsy-Zsilinszky Endre, gróf Teleki Pál, és Zilahy Lajos között elhangzottak, akár a .Kitűnőek Iskolája" megalakításának tervezetéről volt szó, akár a „Híd" című lap elhivatottságáról és terveiről. Tudni kell, hogy Zilahy Lajos „Híd” című lapja onnan vette a nevét, hogy írásaival hidat akart építeni a vészes időkben ember és ember, magyar és magyar, szélső baloldal és szélső jobboldal. Pannonhalma és Debrecen között. Csak kiművelt emberfők valók a népek, a közösség vezetésére. Ezért akarták a „Kitűnőek Iskoláját". Amit ez a három nemes, okos magyar koponya ebben a tárgykörben kifejtett és ahogyan megnyilatkozott nagy kár. hogy akkor még nem voft magnószalag, mert amit elmondtak igazi, teljes programja lehetne reformpolitikánknak. Az ér korosztályom a szűk trianoni határok közé szorított sápadt magyar ifjúság korosztálya. Öreg cserkésztiszt barátaimmal együtt sohasem fogunk tudni lemondani a magyar nemzet felemelkedéséről, ősi jussunkról. Bennünket kötelez tovább adni az utánunk kővetkező nemzedéknek mindazt a kristálytiszta magyar nemzeti érzést, amit bölcs, okos. nemes magyar koponyák népünk, nemzetünk boldogulására kiagyaltak. A mi korosztályunknak egyáltalán nem imponál a sok ellentmondásos, félrevezető, nemzetközi csábos, hamis ideológia, akárhogyan is kínálják azt falénk. Mi soha egy pillanatra sem tudtunk megnyugodni a trianoni szerződés kegyetlen és igazságtalan rendelkezéseibe és örökérvényessó- góbé. Mi egy boldogabb virágzó Magyarországért harcolunk következetesen, olyan boldog magyar népről és hazáról, amit ez a szorgalmas hazátszerető nép megérdemel s amilyet okos. nemes, igaz magyar vezetőink, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, és gróf Teleki Pál részünkre is megálmodott. Azok jöjjenek közénk és vállaljanak harcot és tisztséget, akik velünk együtt ezt akarják. Gyimesi Jenő Balázs 293
