Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)

Arcok a BZST-ből

„Göröngyös úton..- Márton Áron-emlékéremben részesült. 1990-től a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságát irányította miniszteri biztosként. Kidolgozta az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály szerkezeti felépítését, ügyrendjét és gazdálkodási szabályzatát, majd 1991 januárjától a főosztály vezetője lett. 1994-1995-ben az MDF frakciójának kisebbségi oktatási szakértőjeként dolgozott. 1998 decemberétől az Apáczai Alapítvány a Határon Túli Magyar Oktatásért szaktanácsadói testületének meghívottja volt. 1999 és 2003 között a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Bizottságának MDF-es tagja volt. A szomszédos országokban élő magyarságért végzett tevékenységéért kormányzati, civil, valamint határon túli kitüntetéseket is kapott. Sok publikációja foglalkozott a magyar(országi) és az erdélyi oktatás helyzetével, de a nemzetiségek oktatásának helyzetét is bemutatta.

Dr. Töttössy Istvánné egy visszaemlékezésében így idézte fel a BZSBT hőskorszakát: „1986. október 6-án, a Batthyány-örökmécsesnél egy osztály- főnöki óra következtében ismertem meg Morvay Lászlót, a BZST alelnökét, akinek hívó szavára lettem aktív tagja a politikai változást akarók csapatának. Ma talán hihetetlennek tűnik, hogy 1986-ban bátor tett volt olyan osztály- főnöki órát tartani, amelyen egy osztály mécsest gyújtva emlékezett az aradi vértanúkra és Batthyány Lajos miniszterelnökre, s énekelte a Himnuszt és a Szózatot nyilvánosan. Akkor szegődött mellénk Morvay László, s a gyerekekkel kezdett beszélgetni, dicsérve szép szavalatukat és éneküket. Invitált bennünket a BZSBT-be. Sikeresen. Többünket egy életre a hazai ügyek mellé szegődtetett. A BZSBT kiváló programjain hallhatták például diákjaim Antall József előadását Teleki Pálról, majd olyan sorskérdésekről, melyek más megvilágításban láttatták határon túlra kényszerített nemzettársaink sorsát, mint ahogy azt a hivatalos politika láttatni engedte. Ma már elmondhatjuk, hogy bizony sok helyesen gondolkodó akkori fiatalnak is »fölnevelője« volt a BZSBT. Szerveződött a határon túliak segítése, kirándulások keretében gyógyszer, tápszer, segélycsomag továbbítása vált rendszeressé, s bár szám szerint gyérebben, de nemcsak Erdély, hanem Kárpátalja magyarsága is a fiatalok látószögébe került, természetes volt, hogy osztálykirándulás célja 2-3 napra lehetett Pozsony is, s nem csupán hallásból, hanem személyes tapasztalat alapján tudták, hogy Karcag és Szabadka miért építészeti testvérváros.'”7’21 327

327 dr. Töttössy Istvánné visszaemlékezése.

268