Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Arcok a BZST-ből
Arcok a BZST-böl komoly szervezőmunkát végzett: a Társaság szervezőirodája haláláig az ő lakásán működött. A BZSBT megalapítására így emlékezett vissza: „Emlékezem, hogy 1985. év nyarán a Hungária kávéházban asztaltársaságunkban élénk vita kerekedett a magyar sorskérdésekről, többek között az ellenállásról. Egy régi cserkésztiszt barátom Bajcsy-Zsilinszky Endre mártíromságát, gerinces magyar helytállását emlegette. Egyedüli, a legizgalmasabb magyar ellenállónak nevezte. Itt fogamzott meg bennünk a gondolat, hogy asztaltársaságunkból, mi akik még hús- vér alakjában ismerhettük Ót, szellemiségét, eszméit és céljait testközelben szívhattuk magunkba, megalakítjuk a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaságot. Legyen a magyar a jövőben gerinces és ne hagyja magát tömegesen irtani, erőszakkal, fegyveresen idegen érdekek szolgálatába kényszeríteni, és lágerekbe, a biztos halálba tereltetni. Pár nap múlva Bizottságot alakítottunk és küldöttként Gyimesi Jenő, Morvay László, Szabó Lajos felkerestük a Magyar Hazafias Népfront Elnökségét, ahol kemény szavakkal előadtuk kérésünket és követelésünket, hogy történelmünknek a huszadik században a legnagyobb, halhatatlanságra rendeltetett mártírjának századik születésnapját, évfordulóját a magyar nemzethez méltóan országosan megünnepelhessük. Az Elnökségnek előadtuk, hogy az első parlamenti választás után mind a háromezer magyar községben lelkesen utcát neveztek el Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szobrának Budapesten való felavatására országos gyűjtést rendeztek, de azután zavarba ejtően mélyen elfeledkeztek róla. Se megemlékezés, se szoboravatás még most sem a századik születése napján?! Határozott felelősségrevonó kérdésünkre és követelésünkre feltették felénk a kérdést... »Csak nem akarjátok megdönteni a rendszert?!« Nagy lendületünkben azt feleltük: »...de igen!« A bekövetkezett dermedt csend után hozzátettük, hogy sajnos gyengék és öregek vagyunk hozzá! Ezzel füligérő mosollyal feloldódott a feszültség és jóváhagyóan ' Az Erdély a miénk c. kötet címlapja (Forrás: A szerző tulajdonában lévő dokumentum) 259