Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)

Arcok a BZST-ből

Arcok a BZST-ből

alapozta meg az MDF választási sikerét, s ehhez csak kevésbé járult hozzá annak hangsúlyozása, hogy a párt eszmeiségéhez a konzervatív liberális és a keresztényi elkötelezettség is hozzátartozik. Miután a választásokat követően a magyar falu népe, és e népből sarjadt értelmiség, kisvárosi polgárság - ne felejtsük el, ez így együtt mégiscsak a legnagyobb szavazóbázis - mindmáig nem részesült történelmi igazságszolgáltatásban, ráadásul objektív és szubjektív okok miatt bekövetkezett a szociális körülmények romlása, ez érlelte meg az MDF ben a jobboldali, szélsőséges törekvéseket. Szerintem ezekben a történelmi összefüggésekben kell látni Csurka István tavalyi, rosszul időzített és rögtön az utcára vitt tanulmányát, valamint azokat az eseményeket, amelyek azóta is rossz irányba sodorják a legnagyobb kormányzó pártot,”322

Dr. Zétényi Zsolt (Veszprém, 1941 —)

A BZSBT ügyvezető titkára, a BZST főtitkára (1989-1991)

A budapesti egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett diplomát 1964-ben.

Bírói-ügyészi szakvizsgája után évtizedekig jogtanácsosként dolgozott, 1994-től gyakorló ügyvéd. Védőügyvédként többek között a Ságvári Endre ellen eljáró Kristóf Lászlót és a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort is védte. Mindkettőjük ügyéről könyvet írt. Egyéb köteteiben többek között a Szent Korona-tan, a magyar történeti alkotmány, nemzetstratégia kérdéseit elemezte.

1986-tól a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság tagja, ügyvezető titkára, 1989 és 1991 között főtitkára. Ebben a minőségében egyik megfogalmazója volt az 1988. júniusi Erdély-tüntetés memorandumának. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain részt vett a Társaság képviseletében, aláírója volt a

Zétényi Zsolt a Gólyavárban,1993-ban

(Forrás: A szerző tulajdonában lévő kép)

322 Tóth Gábor: Még nagyon nehéz esztendők várnak ránk. Születésnapi beszélgetés a 75 esztendős Vigh Károllyal a kisebbségi létről, elmaradt igazságtételekről - egy életút felemelő és lesújtó pillanatairól. Magyar Nemzet, 1993. június 29., 7.

257