Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A BZST képviseletében
A BZST képviseletében ezelőtt megalapozatlan volt. Az ELTE jogi karán most használatos büntetőjogi tankönyv szerint: „...ha a diktatórikus államhatalom az elévülési időn belül nem szűnik meg, a felelősségre vonás is elmarad, bekövetkezik az elévülés, amit csak az ilyen rendszer megszűnése után az elévülés újbóli megnyitásával lehet megakadályozni. Ez a vélemény - ellentétesen az 2011. évi Alaptörvény U cikkével - nem fogadja el a nyugvás általunk részletesen kifejtett, jogelméletileg megalapozott tételét, ám a végeredményt illetően ugyanarra az eredményre jut: szerinte a bekövetkezett, szerintünk a be sem következett elévülés kiiktatható, feloldható új törvény által. ”265 Ennél markánsabb vélemények is napvilágot láttak. Amint Lord Kirk- hill, az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságának elnöke 1992-ben hozzám írt levele megírta: egy hosszú önkényuralmi időszak után az elévült bűncselekmények üldözése sem ütközne az európai jogrendbe (tekintet nélkül arra, hogy nyugodott-e az elévülés vagy nem). Sok idő telt el és súlyosan közérdekű kérdésekről van szó ahhoz, hogy ne hallgassunk el fontosnak tartott tényeket. Nem hiszek a tudósi elefántcsonttorony elfogulatlanságában - az ügyvédében és a politikuséban sem. Nehéz lenne feltételezni, hogy ilyen társadalmi súlyú ügyekben ne vezessen bárkit pro vagy kontra elköteleződés. Mindazonáltal elfogultságot, elköteleződést és szolgálatra törekvést kizárólag a magyar nép, a közösség és közjó iránt tartok méltányolhatónak. Kisebb könyvtárnyi irodalomra lehetne hivatkozni a kérdés kapcsán. Az Alkotmánybíróság csalhatatlanságának mítosza megtévesztő valótlanság. Ezt a jogtudomány számos képviselője - különösen Földvári József, Békés Imre, Varga Csaba, Kahler Frigyes, Szűk László - világosan látta, s tanulmányaikból kifejezetten, vagy értelemszerűen kiolvasható volt. Legyen elegendő dr. Földvári Józsefnek, a pécsi egyetem nagytekintélyű tanszékvezető tanárának, még az AB-határozat előtt kelt szakvéleménye, amely az én véleményemmel is egyezik. Véleményét a hazai büntetőjog-tudományban uralkodó felfogás alapján készítette, de ez megfelelt a német büntetőjog-tudomány képviselői által vallott nézeteknek is. Hangsúlyozta: a benyújtott törvénytervezet, s így a törvény „az alkotmány egyetlen rendelkezését sem sérti. Az alkotmányból ugyanis csak olyan következtetés vonható le, amely - a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvének megfelelően — a bűncselekmények és 265 Belovics Ervin-Gellér Balázs-Nagy Ferenc-Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános rész. A 2012. évi C. törvény alapján. Budapest, HVG-Orac, 2012. 207
