Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton.. megegyezésektől, míg a kormány célja az volt, hogy a gazdasági csőd következményei a választások után vagy legalábbis a választásokhoz közeli időpontban legyenek csak nyilvánvalóak. A gazdaságpolitikával foglalkozó Kováts-feljegyzések mindenesetre bizonyítják, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Társaság szakértői mélyrehatóan foglalkoztak a rendszerváltozás gazdaságpolitikai összefüggésével. A Nemzeti Kerekasztal gazdasági tárgyalásai nem vezettek olyan megegyezéshez, amelyek törvényszövegekben vagy arra való indítványokban jelentek volna meg. A szeptember 18-i megállapodásnak semmiféle lényeges gazdaságpolitikai tartalma nincsen, azért sem, mert a cél a politikai átmenet zavartalanságának biztosítása volt. Sajnálatos, hogy nem kapott teret a vállalati önigazgatási koncepció a tulajdonlásban sem, pedig az először a Liga Szakszervezetek által hangoztatott nézetet támogatták a keresztény- demokraták és a Magyar Demokrata Fórum bizonyos körei is. A vállalatokban létrejövő munkástulajdon egy bizonyos harmadik utat jelentett volna a gazdaság átalakításában, amely végül nem kapott teret az adott viszonyok között (mindezt bizonyára a szakértők nézetrendszere, beállítódása, de mindenekelőtt a nyugati tőke egyértelmű törekvései szabályozták). Világosan meg kell állapítani, hogy az a téveszme, amely szerint az alkotmány megváltoztatása és a közjogi feltételek gyökeres átalakítása nemcsak a jogállamiság, hanem a piacgazdaság irányába is elegendő, döntő fordulatot jelent, teljesen tévesnek bizonyult, és pusztán elképzelés volt az, hogy a közjogi feltételek kialakításával az ország zökkenőmentesen áttér egy modern, demokratikus, szociális piacgazdaságra is. Ehelyett az ország „szabadpiacibb” és „kapitalistább” lett, mint számos ún. centrum-kapitalista ország. A gazdaságstratégiai tévedés magyarázható és menthető, következményei azonban könyörtelenül sújtották a jobb sorsra érdemes magyar társadalmat. Ez a körülmény jelentősen megkérdőjelezi a kialkudott rendszerváltozás értékét. Mindazonáltal, egy olyan nem párt- szerű és nagysúlyú politikai erőt nem jelentő szervezet, mint a Bajcsy- Zsilinszky Társaság, nem tehetett mást, mint hogy támogatta, alakította, formálta azokat a törekvéseket, amelyek a lehető legrövidebb időn belül alkotmányos parlamentáris hatalomhoz vezettek Magyarországon. Nekünk is feltételezésünk volt, hogy az alkotmányos parlamentáris Magyarország megváltoztathatja a gazdasági döntéseket, törvényeket és stratégiát, s hogy ezt meg is fogja tenni. 158