Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Bevezető szavak
Bevezető szavak Bevezető szavak Ezzel az írásművei az a célom, hogy emléket állítsak azoknak a bátor férfiaknak és nőknek, akik a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, majd a Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST) által nyújtott keretek között az adott lehetőségekkel élve kifejezésre juttatták elkötelezettségüket szóban és cselekedettel egy jobb, szebb, magyar értékek és demokratikus önkormányzó elvek szerint felépítendő Magyarország iránt a 20. század utolsó éveiben. Különösen erős a tartozás érzése bennem az alapítók megörökítésre méltó szolgálata és feladat- vállalása tekintetében. A teljesség igénye nélkül - tisztelet a név szerint nem említetteknek is - hívom, idézem az örök hazába távozott, emlékeimben és a mai Magyarország útépítő elődeiként tiszteletet érdemlő Gyimesi Jenő, Szabó Lajos, Morvay László személyét, nem felejtkezve el a meghatározó jelentőségű, szellemi hagyatékával is jelenlévő dr. Vigh Károly alakjáról. Emlékezem Domonkos Istvánra, a kiváló versmondó dr. Torday Ferencre, s az élők közül Lőrincz Tibor, Jezsó István, Páska Csaba, dr. Töttössy Istvánná, dr. Del Medico Imre, dr. Kováts Ferenc, Gondos Béla személyére. Megkövetem azokat, akiket nem említettem... A BZST legtöbb tagja elmondhatja, hogy élt „1986-tól 1994-ig” - a Társaság keletkezésétől történelem által meghatározott eljelentéktelenítéséig. Bibó István élt még ezzel a képpel, mondván: „Élt 1945-1948” - de szerencsére nagy a különbség a kettő közt. 1948 után totális kommunista önkény következett, míg az 1986-1994 közötti időszak után egy hosszú vajúdási folyamat, rendszerváltoztató huzavona zajlott különböző kormányzatok szereplésével, tévedésekkel és csalódásokkal. A liberális jogállam 2010-ben és az azt követő években jelentős fordulatot tett az alkotmányos nemzeti önazonosság, az ezeréves magyar történelem és a korunk követelményeinek megfelelő szociális jogállam felé fordulva. A 2011. áprilisi Alaptörvény aligha vitathatóan ajtót nyitott az éltető történeti gyökerek irányába is. A BZST mint rendszerváltoztató erő története párhuzamos a magyar történelem fő vonulatával. A teljességre törekvés és a méltányosság megköveteli, hogy az előzményről is megemlékezzünk. A RETÖRKI Archívum Vigh Károly-hagyatékában található iratok szerint Párizsban 1945-től működött egy Bajcsy-Zsilinszky Társaság, amely a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártot képviselte (az 1946. augusztus 18-án kelt alapító szerződés a munkálatokkal Marsovszky Miklós elnököt és Szilágyi József főtitkárt bízta 9
