Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Egyház

cos, elhivatott, nem „átsimuló”, hanem hitéért, nemzetéért konfrontativ, és igen: makacs személyiség volt.92

Mindezek eredményezték, hogy az egyház(ak) - egyelőre kimondatlanul - ellenséges, vagy legalábbis nemkívánatos szervezetekké vált(ak) a „népi demokráciában”. A harc a demokráciáért így egyben harccá vált az egyházért, a hitért, a kereszténységért. így történhetett, hogy az egyébként százéves polgári vívmányt (az állami oktatást) sem lehetett fejlődésnek értékelni, mivel szó sem volt a polgári (és alapítványi, önkormányzati, magán, egyházi) iskolarendszer megvalósításáról. Épp ellenkezőleg, egy soha nem látott ideológiai alávetettségű és anyagi kiszolgáltatottságú iskolarendszer létrehozása történt meg. Ezért volt 1948-ban az iskolák államosítása a szabadsággal merőben ellentétes lépés, az egyházi iskolák pedig a szabadság védelmét jelentették.93

Az egyházi iskolák és más intézmények ellehetetlenítését szolgálta birtokaik elkobzása is az 1945-ös földreform idején. Az egyházak tehát anyagi támasz nélkül maradtak, de az oktatás folyt, a kórházakban az ellátást a nővérek elvégezték, minden valahogy működött tovább. Ehhez az állam is nyújtott - csekély - segítséget. A Kommunista Párt Akadémiai utcai központjában nyilvánvaló volt, hogy a keresztény hitet, vallást és egyházat így megtörni nem lehet. Sőt. Még használt is az egyháznak az önmegtartózta___________________________________________________________Egyház

92 A „makacs” jelző a marxista szakirodalomban mint kompromisszumra képtelen, vagyis a posztjára alkalmatlan jelző szerepelt. Ezért a diktatúra bukása után jóindulatú, de nem kellő nívójú megközelítésekben, maga a „makacs” kifejezés is valamiféle pejoratív jelzőként szerepelt. Holott a makacsság - attól függ, milyen értékek védelmében - pozitív tulajdonság is lehet. Mindszenty Józsefnél megkérdőjelezhetetlenül az. Ugyanis kompromisszumot kötni azzal, akiről világosan tudom, hogy a megsemmisítésemre tör, nem erény, hanem gyengeség, gyávaság, sőt árulás.

93 Mindszenty bíboros ezt pontosan látta, amit megtehetett, megtette. A parlamentben Slachta Margit képviselte a véleményét. Jelképes, hogy ez a vita volt a magyar népképviseleti parlament addigra éppen 100 éves történetének hattyúdala (szerencsére nem végleges felszámolása.)

93