Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Egyház
Két rendszerváltás Magyarországon Egyház Az egyház(ak) helyzete a két vizsgált sorsfordító időszakban igencsak érdekes folyamatokat mutat. 1945-ben a hatalmat - szovjet bábáskodással - gyakorló (de nem birtokló) politikai erők, az Ideiglenes Nemzeti Kormányban fontosnak tartották a vallásszabadság deklarálását. A kormány programja, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front deklarációja is tartalmazta ezt, s később minden párt - beleértve a kommunista pártot is - ezt hangoztatta. Persze, aki valamit is tudott a Magyarországot megszálló és szuverenitását korlátozó Szovjetunió egyházi „politikájáról”, jogosan kételkedhetett e programok őszinteségében. Talán ezért is kaptak szerepet (mégpedig kulcsszerepet) 1947-ig egyházi személyek a politikai életben. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feje egy katonatiszt volt, de a miniszterelnökségi államtitkár (1947-ig) a Szeged-al- sóvárosi plébános, Balogh István (Balogh páter). A szálak — a koalíciós egyeztetések -, sőt a szovjet megszállókkal fenntartott kapcsolatok is az ő kezében futottak össze. Szerepe a magyar demokráciakísérlet félresiklatá- sában jelentős.86 Balogh páter egész egyénisége, megjelenése, s az anyagiasságáról - talán nem is alaptalanul - terjedő pletykák sokat ártottak az egyháznak, és sokat használtak az egyház ellenségeinek. Nem véletlen, hogy Rákosi nagyon is megbecsülte Baloghot a totális hatalomátvételig, s utána is „csak” kényszerlakhely kijelölésével (kitelepítéssel) „jutalmazta”. Mivel Balogh a kisgazdapárt jelöltje és oszlopos tagja volt, szerepe a párt lejáratásában szintén fontos szereppel bírt Rákosiék számára. De ez a párt adta az első választás utáni miniszterelnököt is, aki 1946 februárjában a Köztársaság 86 Lásd: Haas György: Balogh Páter. Bába Kiadó, 2010. 90