Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Társadalom, középosztály
képpen alig néhány eset került napvilágra, de úgy véljük, hogy például a gyömrői vérengzés nem kivétel volt, hanem az volt a kivétel, hogy napvilágra került. (A bűnösök így is elkerülték a felelősségre vonást).65 A „középosztály” megfélemlítését, megtizedelését, egzisztenciális ellehetetlenítését szolgálta (a közalkalmazottak terén) az igazolási eljárás.66 Ennek értelmében jelentősen megrostálták a közalkalmazotti (és részben magánalkalmazotti) kart. Ez az eljárás olyan területeken, mint a rendőrség, csaknem teljes cserével járt. A csendőrség kollektív megbélyegzés alá került.67 Az igazolási eljárások még koalíciós állapotok idején történtek, így a pártharcok martalékává is váltak. Jelentős vérveszteséget szenvedett a közalkalmazotti kar a B-lista eljárás folyamán.68 Itt már egyértelműen érvényesült a koalíción belüli (szélső) baloldali túlsúly. A B-listázás már nyíltan politikai alapon történt. Aki nem tudta bizonyítani „demokratikus” - a szovjet megszállás alatt értsd: kommunista - meggyőződését, menthetetlen volt. A „középosztály” jelentős megtizedelését jelentette a „népbíróságok” tevékenysége.69 Ezek is politikai alapon ítélkeztek, koalíciós erőviszonyok szerint, ami a dolog sajátosságából kifolyólag szinte mindig baloldali több_______________________________________Társadalom, középosztály 65 Gyömrőn és környékén, 1945 kora tavaszán a kommunisták tömeges vérengzést rendeztek. A „népítéleteknek” legalább húsz, de egyes becslések szerint akár negyven áldozata is lehetett. A gyilkosságok eltusolásáról, és az Igazságügyi Minisztériumban folyó politikai küzdelemről lásd: Földesi Margit-Szerencsés Károly: A megbélyegzés hatalma. Pfeiffer Zoltán 1900-1981. Kairosz, 2003, 69-94. 66 Az „igazolást” igazolóbizottságok végezték, és arról döntöttek, hogy a közalkalmazott megfelel-e a demokrácia követelményeinek. (15/1945. M. E. sz. r.) 67 A csendőrséget az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta 1945. április 23-án. 68 Ez a tisztogatás 1946^18 között folyt. 1948-ban 80.041 ember szerepelt az elbocsátottak között. A-lista: megbízhatók, B-lista: elbocsáthatók, C-lista: elbocsátandók. Családtagokkal ez a szám jócskán meghaladta a negyedmillió embert, akik egzisztenciája egyik napról a másikra megszűnt. 69 A Népbíróság felállításáról először rendelet szólt (81/1945. M. E. sz. r.), amelyet kiegészített az 1440/1945. M. E. sz. r. Végül ezek egyesített szövege lépett törvényerőre az 71
