Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Gazdasági folyamatok
re alapozva saját innovatív termékszerkezet, s nem „másodrendű kooperáció” megteremtése. Ez utóbbi a „KGST munkamegosztás” révén évtizedekre ellehetetlenítette mindhárom feltétel megteremtését. Nem mondjuk, hogy az államszocializmus alatt nem történtek ezek fejlesztésére kísérletek, de sajnos azok kudarcot vallottak, illetve elenyésztek a történelmi változásokkal.58 A feladat óriási. De éppen ilyen hatalmasnak és reménytelennek látszott gr. Széchenyi István, Tisza Kálmán vagy gr. Bethlen István idején is, akik részsikereket legalább mindenképpen elértek, miképpen 1945 után két-három esztendőre Nagy Ferenc, s 1989-90-után rövid időre Antall József is. Széchenyi, Tisza, valamint Bethlen egészen határozottan tudták és képviselték, hogy a nemzet fennmaradásának és fejlődésének alapja a fejlődő gazdasági bázis, amelynek alapja a politikai stabilitás. A stabilitás nem diktatúrát, hegemóniát vagy hasonlót jelent, hanem az értelmes célok összehangolását minden szélsőséges önjelölt, vagy kijelölt erővel szemben. 1945 és 1990 után e két feltételt együtt még nem sikerült biztosítani.59 Két rendszerváltás Magyarországon__________________________________ 58 Bármilyen morbidnak is hangzik: az 1973-as olajárrobbanás és a tengizi beruházás, az EOCÉN program, az első magyar mikrochip üzem porrá égése vagy éppen a bős-nagymarosi vízerőmű sorsa egyetlen buborékba is betuszkolható. 59 A stabilitás kérdése elvezet egészen megdöbbentő felismerésekig is. Ilyen volt 1990- ben, hogy Antall József súlyos és gyógyíthatatlan beteg volt, mégis vállalta a kormányzást. Érdemes megemlíteni, hogy a miniszterelnök kezelőorvosa az a Schultheisz Emil volt, aki az MSZMP időszakában egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be 1974-től 1984-ig. Előzőleg Antall elődje a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár, Levéltár főigazgatói székében, s utóbb is az intézet élén működő tudományos tanács elnöke volt, egyben a Központi Állami Kórház vezető főorvosa. Az MDF vezetői számára csak a taxisblokád idején derült ki, hogy Antall milyen beteg. (Csurka István közlése az „Elátkozott szabadság” c. tv-műsorban 2007. február 12-én.) Csurka „Aczél emberének” nevezte Schultheisz doktort. Antall betegsége végül is az MDF szakadásához vezető Csurka- állásponthoz vezetett, amelyet cikkekben, „tanulmányokban” fejtett ki. 64
