Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Gazdasági folyamatok
Mechanizmus). Mire ezek a folyamatok lezajlottak, a hetvenes évek második felébe jutottunk, és megroppant az egész magyar „szocialista reformkorszak”. A földtulajdon kérdése elemi erővel tört fel 1988 után is, és napirenden van ma is. Ennek alapvető oka, hogy a főid az egyetlen tulajdon, amely minden gazdasági körülmények közepette versenyképes, s valószínűleg egyre felértékelődő módon - „kurrens” áru, sőt „termelő eszköz”. A belső tulajdonviszonyok átalakulása megkezdődött már a szocializmus összeomlásának időszakában, és nemkívánatos folyamatokat indított el. (Volt tsz-el- nökök és hasonló csoportok „nagybirtokossá” válása.) Az egyik rendszer- váltó történelmi párt, a Független Kisgazdapárt ugyanakkor fellépett az 1947-es tulajdonviszonyok helyreállításának igényével (reprivatizáció). Csakhogy a parasztság állapota, sőt földigénye a pusztító szocialista negyven év után zilált és csekély volt. A „kárpótlás” intézménye újabb spekulációkra adott lehetőséget. Közben - mivel egyelőre a magyar föld külföldi eladása tilalom alá esett - megkezdődött a föld felvásárlása idegenek által, mindenféle bújtatott jogcímek alapján (ezeknek csak egyik, legegyszerűbb válfaja a „zsebszerződés”). Mindenesetre a globalizmus a rendszerváltoztatás idején (miképpen 1945-61 között sem) a mezőgazdasági tulajdonhoz nem tudott hozzáférni olyan mértékben, mint az iparhoz, ellenben „szabályozókkal” bőven gúzsba kötötte azt (mit lehet termelni, hány hektáron, mit érdemes vagy kell kivágni, hogyan támogathatja és hogyan nem az állam a gazdákat, milyen körülményeket kell biztosítani az állattartásnál stb.). És természetesen a szabadpiaci erőfölény következményei olyan anomáliák lettek, minthogy Dél-Amerikából, Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Spanyolországból és egyéb országokból kerülnek ma is a mezőgazdasági áruk a magyar boltok polcaira, amely boltok természetesen már rég nem magyar tulajdonúak, hanem a globalizmus jegyében nemzetközi üzletláncok. 1988 és 1998 között ez olyan mértéket öltött, hogy a magyar mezőgazdaság igen komoly válságba került. Ehhez jött a 2004-es EU-csatlakozás, amely imKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 62
