Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Szuverenitás, határok

szolgálják a globalizmus legújabb kori háborúi Irakban, Szíriában, Líbi­ában és máshol is, ha nem is ilyen direkt módszerekkel. Ennek az erőfö­lénynek megszerzése azonban viszályt szít a globalizmus egyes centrumai között. Mindenekelőtt az USA készül rákényszeríteni Európára energetikai érdekeltségeit - ha már annyi vért áldozott értük — a fentebb említett Szabad­kereskedelmi Egyezménnyel. A globalizmus európai centruma - Németország - teljesen nyilvánva­lóan arra törekszik, hogy saját biztos ellátásán túl (ezt már megteremtette az Északi-tenger mélyén Oroszországból Németországba vezető energiaveze­ték megépítésével), maga legyen Közép-Európa ellátója is. Ezért épít ez elő­zővel párhuzamosan még egy vezetéket, s ezért akadályozza meg (az Euró­pai Unió cégére alatt), a Déli Áramlat nevezetű, Oroszországból és a Közép- Keletről Közép-Európába energiát szállító vezeték megépítését. Nem mel­lékesen, ezért támadja „zöld-globalista” eszközökkel például a magyaror­szági atomerőmű bővítést, hiszen ez csökkentené Magyarország kiszolgál­tatottságát.54 S ezért csatlakozik - bár jelentős veszteségeket szenved - a globalizmus fő centrumához az Ukrajna bekebelezéséért folytatott „embar­gós” küzdelemhez. Ukrajnán keresztül ugyanis az oroszok - ha Ukrajna a globalizmus részévé válik, beleértve a NATO, EU csatlakozást is - sem gázt, sem kőolajat nem fognak Európába juttatni. Ukrajna ugyanis évtizedek óta nem fizet rendesen, és megcsapolja például a vezetékeket. 2014 óta pedig gyakorlatilag háborúban áll Oroszországgal (a Majdan-puccs Kijevben, a ___________________________________________Szuverenitás, határok 54 A támadás Paks II. ellen annál is inkább hatásos, mert a magyar kormány orosz cégekkel építteti az erőművet. Oroszország pedig 2014-15-től a globalizmus célkeresztjébe került, főként azért, mert nem nézte tétlenül Ukrajna bevonását a globalizmus világába (ami egyelőre például néhány hónapos vámmentes „szabad kereskedelmet” biztosít Ukrajnának, de lebegteti a NATO- és EU-csatlakozást is.) E közben Oroszországgal szemben a glo­balizmus központja embargót rendelt el, ami - az ukrán mezőgazdaság termékeinek szabad kereskedelmével megtoldva - Közép-Európát, s leginkább Magyarországot lehetetlen hely­zetbe hozta. 57

Next

/
Thumbnails
Contents