Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Szuverenitás, határok
ez tudatosította, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra lemond határainak módosításáról.39 Ez a szerződés hozta felszínre újra a fent tárgyalt történelmi tényeket, Kárpátalja elcsatolásának körülményeit 1918-20-ban, visszakerülését Magyarországhoz 1939-ben, átjátszását a Szovjetuniónak 1943^15-ben. Felvetette ugyanakkor a kérdést: érvényben lévőnek kell-e tartani azokat a szerződéseket, melyeket Magyarország az időközben megszűnt Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Jugoszláviával kötött? Az alap- szerződések egyértelművé tették, hogy igen. Nem kétséges, hogy ez a glo- balizmus nyomására történt, és feltétele volt Magyarország integrálódásának a globalizmus régiónkban terjeszkedő szervezeteibe (NATO, EU stb.). A versailles-i világnak a határokban túlélő feszültségeit 1948 után a „szocialista világrendszer” és a „lenini nemzetiségpolitika” volt hivatott kezelni, (kevés sikerrel), a XX. század végi rendszerváltoztatás után pedig az európai integráció, például a határok légiesítésével, azonos jogokkal. Sajnos ez sem oldotta meg a helyzetet, még magyar viszonylatban sem. így lehetséges, hogy Szlovákiában mai napig a jogrend részét képezik a Benes- dekrétumok, amelyek teljességgel ellentétesek minden európai szerződéssel, amelyeket egyébként Szlovákia is aláírt. Minden szomszédos országban időről időre megjelennek a diszkriminatív intézkedések az ottani magyarsággal szemben (például a szlovák állampolgárság megvonása azoktól, akik felveszik a magyart is, Romániában a jelképek, a nyelv használatának korlátozása, az egyházi javak visszaadásának szabotálása, Szerbiában fizikai bántalmazások stb.). Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 39 A magyar-ukrán alapszerződést 1991. december 6-án írta alá Jeszenszky Géza külügyminiszter. Parlamenti jóváhagyása éppen a felmerült sorskérdések miatt hosszú ideig váratott magára, csak 1993 májusában történt meg. Akkor is csak 279 képviselő jelent meg, és 223 szavazott igennel, 39 nemmel, 17 tartózkodott. Az ügy pikantériája az volt, hogy az ellenzők és távolmaradók többsége kormánypárti volt. Az ukrán szerződés után Magyarország hasonló szerződést kötött Romániával, Jugoszláviával, Szlovákiával, majd Szlovéniával és Horvátországgal is. 48
