Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Nemzetközi körülmények a rendszerváltoztatás idején

kozatai - „a fal még száz év múlva is állni fog” - legalább annyira mérgesítették a helyzetet, mint a két német állam határán érvényben lévő tűzparancs, vagy a két német állam életviszonyai közti kiáltó különbség.

Magyarországon a kommunista párt vezetése figyelemre méltó változáson esett át. 1987-ben megkezdődtek a személycserék, ezek során 1988- ban megbuktatták Kádár Jánost, 1989 után pedig érzékelve a globalizmus győzelmét, legtöbben maguk is - immáron „szocialistaként” - annak szekértolóivá váltak. Meg is kapták érte a jutalmukat. Mindenesetre még egy kommunista (hamarosan szociáldemokrata) magyar külügyminiszter írta alá a Szovjetunióval azt a nagyjelentőségű egyezményt, amelynek értelmében a szovjet katonai alakulatokat kivonták Magyarországról - igaz, csak 1991. június 30-ig kellett elhagyniuk az országot,29 így a rendszerváltoztatás legfontosabb aktusai még szovjet katonai jelenlét mellett zajlottak. Ennek jelentőségét nem lehet túlbecsülni.

Említettük, hogy Közép-Európa elengedése a szovjet birodalomból az USA és a Szovjetunió megállapodásán alapult. Az aligha szerepelt ebben a megállapodásban, hogy részleteiben milyen forgatókönyv alapján menjen végbe Közép-Európa deszovjetizálása. Másképp is történt szinte minden államban. Az, hogy a szovjet vezetés 1990 márciusában, tehát egy hónappal a magyarországi szabad választások előtt, még az MSZMP-MSZP kormánynyal és az 1956-os pufajkás külügyminiszterével kötötte az egyezményt, vészjósló volt. Azt jelentette, hogy a szovjetek még számítanak erre a poKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________

29 Az egyezmény a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulásáról 1990. március 10-én köttetett, és a Magyar Közlöny 1990. 52. számában jelent meg. Horn Gyula magyar, és Eduard Sevamadze szovjet külügyminiszter írta alá. Valójában 1991. június 19- én hagyta el az országot az utolsó szovjet katona, de a szerződés szerint a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődött. A két állam még sokáig tárgyalt egymással a kölcsönös anyagi követelésekről, amelyekről végül mindketten lemondtak 1992. november 11-én, Borisz Jelcin orosz államfő budapesti látogatása alkalmából.

40