Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Nemzetközi körülmények a rendszerváltoztatás idején
mációcsere”. Ez azt is jelentette, hogy a magyar MSZMP a saját eszközeivel elősegítette az SPD hatalmon maradását. Ezt viszonozta is az SPD 1990 után. A nyugat-európai szociáldemokrata és szocialista pártok ekkorra már a globalizmus rendszerének részeivé váltak, sőt megkezdődött a kommunista pártok beilleszkedése is a globalizmus világába az „eurokommuniz- mus” jegyében. A magyar külpolitika és az MSZMP is „közvetítőnek” ajánlkozott mindkét vonatkozásban.27 A magyar szocialista gazdaság teljes csődje 1979-re a párt egyes vezetői számára is világossá vált.28 így a globalizmus erői megtalálták a csatornát a „fellazításhoz”, bevonták Magyarországot a Világbank és a Valutaalap révén (1981-82) a globalizmus leghatékonyabb fegyverének bűvkörébe, a hitelezés teljesen irreális terepére. Az eladósodottság akkorra már veszélyes mértéket öltött, de a hitelezés - hatalmi szempontból - lényege éppen az, hogy Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 27 Kádár János sommás véleménye az MSZMP KB előtt: „Az NSZK-val diplomáciai kapcsolatunk nincs, gazdasági kapcsolatunk élénk és nagy volumenű. A diplomáciai kapcsolatokat szorgalmazzuk.” (MÓL 288.f.4/1973/124. ö. e.) 1973. november 28. Az euro- kommunizmusról, illetve a kommunista világmozgalomban beállott zavarokról Gyenes András így fogalmazott: „Néhány testvérpárt - így az olasz, a jugoszláv és a román - úgy véli, hogy a proletár internacionalizmus túlságosan szűk fogalom, szélesebb kategóriára, valamennyi forradalmi haladó erőt magába foglaló, úgynevezett új internacionalizmusra van szükség.” (MÓL 288.f.4/1979/162. ö. e.) Ez persze a jellegzetes Kádár-kori mellébeszélés. A lényeg az volt, hogy a francia, japán és olasz párt elvetette a marxizmus-le- ninizmust és a proletárdiktatúra szükségszerűségének dogmáját. 28 Az MSZMP felső vezetése 1979 nyarán már világosan látta, hogy az ország a csőd szélén áll. Már kimondták: „ha nem tudjuk visszafogni a nem rubel adósság rohamos emelkedését, nemzetközi fizetési helyzetünk oly mértékben romlana, hogy 1980-ban elkerülhetetlen lenne a termelés, a beruházások és a lakossági fogyasztás erőteljes korlátozása és ez veszélyeztetné gazdasági fejlődésünk folyamatosságát.” (MÓL 288.f. 4/1979/163. ö. e.) Mint kiderült, pontosan ez történt. Havasi Ferenc tájékoztatóját tehát komolyan kellett (volna) venni. De ő maga sem tette ezt. A hatalom megtartása mindennél fontosabb volt. 38
