Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Nemzetközi körülmények a rendszerváltoztatás idején
Két rendszerváltás Magyarországon Nemzetközi körülmények a rendszerváltoztatás idején A fent vázolt nemzetközi körülmények 1947-től egészen az 1980-as évek végéig meghatározták Magyarország sorsát is. A hidegháború, amely Koreában, Vietnamban, Kubában, Afganisztánban súlyos fegyveres konfliktussá fajult, végeláthatatlannak tűnt. 1949-ben megalakult a NATO, 1955- ben a Varsói Szerződés. Ennek a fajta hidegháborús szembenállásnak azonban mégis vége lett. Egyértelművé vált ugyanis, hogy a globalizmus erői jelentős fölénybe kerültek - többek közt gazdaságilag, a technológia és fegyverkezés terén - és a szovjet birodalom (a „szocialista világrendszer”) nem képes önmagában a fennmaradásra sem, vagy csak nagyon alacsony színvonalon, ami viszont már belső feszültséggel, robbanással fenyeget. Ennek előszele már érzékelhető volt a helsinki értekezleten (1975) és az ott aláírt egyezményben is. A kommunista ideológia szimbolikus kapitulációja volt a lengyel munkások szakszervezetének, a Szolidaritásnak a kommunista dogmák mindegyikét megkérdőjelező megjelenése. E dogmák közül a legfontosabb az volt, hogy a szocialista államok a munkásosztály (tá- gabb értelemben a „nép”) vezetésével és érdekében léteznek. Amikor az ezt tagadó tízmilliós munkásszakszervezet ellen katonaságot vezényeltek és rendkívüli állapotot hirdettek, a kommunista birodalom megroggyant. Persze ez már az 1956-os forradalom alatt is világossá vált, csak akkor más volt a nemzetközi helyzet. Az 1980-as években Ronald Reagan amerikai elnöksége idején már napirendre került a „gonosz birodalmának” megsemmisítése. És ezt Moszkvában sem vették tréfának. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindez párhuzamosan zajlott a szovjet birodalom utolsó hódító kísérletével: 1979 decemberében vonult be a szovjet hadsereg Afganisztánba, de nagyon hamar kiderült, hogy az akció kudarcra van ítélve. 36
